A nagymuzsalyi Fischer-Mándi Szilvia rendszeres olvasója a KISZó-nak, mint mondta, ezen a lapon nőtt fel. Szilvia igen komoly és felelősségteljes munkát végez, immár 28 éve tevékenykedik az egészségügyben. Nővérként kezdte a Beregszászi Járási Kórház belgyógyászati osztályán, és immár öt éve ugyanitt főnővér.
– Mindig is az egészségügyben akart dolgozni? – kérdeztük a szakembert.
– Nem igazán, tanár szerettem volna lenni, de a szüleim szerint Munkács messze volt, hogy a tanítóképzőben tanuljak, ezért Beregszász, és az egészségügy mellett döntöttünk. De, egy pillanatra sem bántam meg, hogy „itt ragadtam”, minden nehézség ellenére tetszik a munkám, amit annak idején nem gondoltam volna. Mindenki tudja, hogy nem egyszerű az egészségügyben dolgozni, ám el kell mondanom, hogy az elmúlt évekhez képest sokat fejlődött az orvostudomány. Bár a korszerű gépek megkönnyítik a teendőinket, de ránk, nővérekre többet bíznak, ezért a mi munkánk nehezebb, mint korábban.
– Soha nem gondolt arra, hogy feljebb lép a lépcsőn?
– Eszembe jutott, nem is egyszer, de ilyen-olyan okok miatt ez nem sikerült. Most viszont ismét tanulásra adtam a fejem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán betegellátást, ápolást tanulok nem akkreditált szakon. Nálunk az egészségügy leragadt az orvosnál és a nővérnél, ezzel ellentétben külföldön többféle egészségügyi főiskolák vannak, különböző szakok. Én sem a „papír” miatt kezdtem hozzá újra a tanuláshoz, hiszen azt itt nem fogadják el, viszont biztos vagyok abban, hogy sok olyan új ismerethez jutok, amit a munkám során kamatoztathatok.
– Eddigi beszélgetésünkből sok minden kiderült, elsősorban az, hogy nagyon szereti a munkáját, élete java részét a kórházban tölti. Jut-e elég idő a családra?
– Hála Istennek sok mindenre jut időm. Mivel falun élünk, nem kérdés, hogy nagy a háztáji, a kert. A férjemmel sokat dolgozunk benne, de már besegít a 13 éves kislányunk, Szilvia is, aki most kezdte a 8. osztályt a Nagymuzsalyi Középiskolában. Nagyon jó tanuló, szeret rajzolni, festeni, de gondolom, a későbbiekben ez csak hobbi marad, és komoly szakmát választ magának.
– Önnek van hobbija?
– Említettem, hogy rengeteg otthon a munka, van egy óriási barackosunk, szőlőültetvényünk, fóliaház, jószág. Azt hinné a kívülálló, hogy ennyi munka mellett nem marad a hobbira idő, de én arra is találok. Szeretek olvasni, kötni, horgolni, mostanában a gépi varrással is kacérkodom, és a szobanövényeimet is szívesen pátyolgatom. A kislányommal együtt sütünk-főzünk, szeretjük a hagyományos ételeket, a házi tésztát részesítjük előnyben, ezért azt is magam készítem. Mivel a hírek is érdekelnek, a KISZó minden betűjét kiolvasom, és mivel előfizetjük az újságot, lehetőséget adunk magunknak a nyerésre. Már nem először állt mellénk Fortuna, tavaly kétszemélyes vacsorajegyet kaptunk a Sörkertbe, amit Szilvia napon fel is használtunk. A most nyert botmixer jó szolgálatot tesz majd a konyhában. Továbbra is előfizetjük az újságot, hátha nyerünk még valamit…
Hegedűs Csilla
