Szeptember végén hosszas huzavona után, izzasztó tanácsülésen elfogadták Kárpátalja perspektivikus tervét. A tüntetésekkel, dobszóval megtűzdelt napon 73 pont várt elfogadásra vagy éppen elutasításra. Lapunk online helyszíni tudósításából olvasóink szinte percre pontosan értesültek a változásokról, a módosítási javaslatokról, és persze az igenek és nemek arányáról.
A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás épülete csendes békéjében fogadott, nyoma sem volt a korábbi hangzavarnak. A decentralizációt és a közigazgatási reformot érintő kérdésekről, azok magyarságra ható változásairól Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke nyilatkozott a KISZó-nak.
− Az ukrán felsővezetésnek az a szándéka, hogy decentralizálja a központi hatalmat és minél több jogkört adjon át helyi szintekre. Ez sokak tetszését elnyerte, köztük a kárpátaljaiakét is. Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a régiónak legyen lehetősége arra, hogy gazdája maradjon ennek a gazdag és gyönyörű vidéknek, illetve nagyobb önkormányzatisággal rendelkezzen.
− Mivel jár a kibővült hatáskör?
− A jogkörök átvételéhez hozzátartozik azok finanszírozása is. Sikertelen példaként említeném a gyermekétkeztetés helyi szintre történő átadását. Ez a probléma a szülők nyakába szakadt, vagy az önkormányzatok próbáltak megoldást találni rá. Ebben az esetben csak a gond került helyi szintre, nem pedig a lehetőség a nagyobb önkormányzatiságra. Véleményem szerint ezért szakemberek által kidolgozott terv alapján kellett volna végrehajtani a decentralizációt.
− Miért volt szükség az összevonásokra?
− Ebben az adminisztratív struktúrában nem eléggé effektív a decentralizáció megvalósítása, mert túl sok az önkormányzat. Ezért kell létrehozni a hromadákat, egyesíteni a kisközségeket, ezután lehet átadni nekik a funkciókat. Emellett folyik a közigazgatási reform is, azaz teljesen át akarják alakítani Ukrajna adminisztratív felépítését. Ez Kárpátaljára nézve azt jelenti, hogy
ha eddig volt 351 önkormányzat, a jövőben ez 50-60 között fog mozogni.
Miközben nagyobb jogköröket biztosítanak az önkormányzatoknak, a számuk jelentősen csökken. Ez a két dolog egymással ellentétesnek látszik, ám de egymást kiegészíti abban az esetben, ha ez működőképes.
− Mitől lesz működőképes?
− Ha ezek a megalakult kistérségek önfenntartóak lesznek. Tehát van elég saját − pénzügyi, infrastrukturális, szociális és humán − erőforrás a területen, amivel meg tudják e jogoknak a gyakorlását és érvényesítését. Lebontva: saját oktatási és egészségügyi intézményeket kell létrehozni, azok fenntartása, az úthálózat kiépítése, a központ megközelíthetősége, illetve a többi gazdasági szegmens irányításának biztosítása szükséges.
− Kárpátalja sereghajtó a decentralizáció végrehajtásában. Itt fogadták el utolsóként a távlati tervet, országos szinten is alig 6 százalék a megalakult hromadák száma.
− Még 2015-ben szakemberek által kidolgozott terv került megvitatásra a megyei tanácsban.
Ez a dokumentum – hasonlóan a most elfogadotthoz – ötven körüli kistérséget tartalmazott.
A megbeszélés után ez a szám majdnem a duplájára nőtt, így eredménytelen lett az elfogadási kísérlet. A nemrég végbement hatalomcsere pozitív hatással volt az eseményekre, így sikerült konszenzusra jutni a perspektivikus tervvel kapcsolatban. A jövő évi önkormányzati választásoknak már az új közigazgatási felosztás szerint kell végbemennie, ezért az önkéntes módszer előbb vagy utóbb kötelező jelleget ölt. A távlati terv lényege is itt mutatkozik meg. Hiszen Kijevben nem ismerik annyira a helyi viszonyokat, így ha elérkezik a kötelező odacsatolás ideje, azt a dokumentum alapján fogják véghezvinni. Ezért egy ésszerű, népakaratot tükröző koncepciót kellett létrehoznunk, ami úgy vélem, sikerült.
− Tapasztalt ellenállást a magyar többségű kistérségek kialakításánál?
− Ezzel egy pillanatig sem volt probléma. Mind az eredeti tervben, mind a módosítási javaslatokban, mind a frakció és a képviselők pozitívan álltak a dologhoz.
Fontosnak tartották a magyarok érdekeinek előtérbe helyezését, ami az előterjesztéseinkre kapott szavazatok számában is megmutatkozott.
Kárpátalján nemzetiségi konfliktus nincs, nem tapasztalok negatív diszkriminációt irányunkba. A mostani tanácsülés is ezt bizonyítja, hiszen elértük, hogy a magyarlakta települések előnyösen kerüljenek be a tervbe. Így lett az Ungvári járásban homoki, szürtei, csapi és nagydobronyi kistérség, a Beregszászi járásban bátyúi, kaszonyi és beregszászi hromada, a Nagyszőlősi járásban tiszapéterfalvai és tiszaújlaki egyesülés, a Huszti járásban pedig Visk központtal alakul csoportosulás.
− Előreláthatólag Kárpátalja 13 járásából négy marad. Milyen hatással lehet ez a magyarságra?
− Ez lesz a kemény dió. Ugyanis ameddig a kistérségek megalakulását illetően a megyei tanácsnak van kompetenciája, addig a közigazgatási felosztás központilag dől el.
Kijevnek az a terve, hogy Kárpátalján négy járás maradjon Ungvár, Munkács, Huszt és Técső központtal.
Ez a magyarság számára teljesen elfogadhatatlan. Egyrészt, most van egy többségében magyarlakta járásunk, ami megszűnne. Másrészt, a fentebb felsorolt városok mellett Beregszász is minden elvárásnak megfelel a járásközponttá válásra. Emellett a közigazgatási reform lebonyolításánál figyelembe kell venni az etnikai összetételt. Ez a feltétel is azt kívánná, hogy létrejöjjön a Beregszász központú járás. Területileg is kihasítható az a rész, a kistérségek megalakulásával pedig konkrét egyesüléseket is fel tudunk sorolni, melyek oda tartozhatnának. A mi elvárásunk tehát sok érvvel támasztható alá, ezért a következő megyei tanácsülésen tervezzük a téma napirendre emelését.
Beadvánnyal fordulunk a központi törvényhozás felé, melyben kérjük egy ötödik, magyar központú járás létrehozását.
Csuha Ivett
