„…könnyen szóba elegyedem másokkal”

A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Novák-Juszko Tímea, a Palágykomoróci Mesevár Óvoda óvónője, aki vidám, nyílt természetű, munkájában alázatos és igyekvő. A gyerekei a legfontosabbak az életében. Szereti a meglepetéseket, és az aktív pihenés sem áll távol tőle. Egy jó futásra mindig szán időt.

Hogyan lett óvónő?

Egy véletlennek köszönhetem a szakmám. Kereskedelmi végzettségem van, melyet a Kijevi Nemzeti Kereskedelmi és Gazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Menedzserként dolgoztam két évet, majd szülési szabadságra mentem. Az első gyerek után jött a második, ez idő alatt más töltötte be a pozíciómat. Amikor a kisebbik is elérte az óvodás kort, új óvodai csoport nyílt Palágykomorócon. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség érdekében jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tanulok óvodapedagógia szakon. Párhuzamosan pedig a Palágykomoróci Mesevár Óvoda kis és középső csoportjának az óvónője vagyok.

A kereskedelem és a nevelés között nagy a különbség.

Mindig ki akartam próbálni magam más ösvényen. Úgy éreztem, ez új kihívás lesz számomra. Szeretem a gyerekeket, a sok odafigyelés és munka ellenére feltölt a velük való foglalkozás. A családban én vagyok az első, aki ezen az úton indult el.

Milyen módszerekkel lehet lefoglalni a mai gyerekeket?

A továbbképzéseken, melyekre alkalomadtán eljutunk, népi énekeket, táncokat, különböző oktatási-nevelési módszereket tanulunk. A gyerekek tevékenyen részt vesznek minden olyan játékban, foglalkozásban, amelyekben szerepet kap a mozgás és a zene.

Nem tősgyökeres palágykomoróci. Nem okozott gondot a beilleszkedés?

− Ungtarnócon születtem. A férjem, István palágykomoróci, így amikor 2009-ben összeházasodtunk, hozzáköltöztem. A két település között nem nagy a távolság, így sok ismerősöm volt itt is.

Meséljen a családjáról.

A férjemmel két gyermeket nevelünk. Istvánka 8 éves, a Pálágykomoróci Általános Iskola 3. osztályos tanulója, Izabella nemrég töltötte be az ötöt, még óvodás. Mindkét gyerkőc nagyon aktív, mozgékony és élénk.

Könnyen barátkozik?

Igen. Nyílt természetű vagyok, könnyen szóba elegyedem másokkal. Ennek köszönhetően sok ismerősöm van, ám barátnak közülük kevesebbet tartok. A férjemmel beszélek meg mindent, amit fontosnak érzek.

Optimista?

Sokat mosolygok, a kisugárzásommal igyekszem a jót közvetíteni.

Aggódó típus?

Igen.

Szokott előre tervezni?

Csak a közeljövő eseményeit, tennivalóit. Nem agyalok a távolabbi dolgokon.

Követi a divatot?

Szeretek vásárolni, ám inkább elegánsan és visszafogottan öltözködöm.

Mivel foglalkozik szabadidejében?

− Zenét hallgatok, táncolok. Igaz, erre kevés időm van. Gyerekkoromban hét évig zongoráztam, most pedig hegedűórákat veszek. Édesapám fiatalabb korában harmonikázott, mostanában a szaxofont próbálgatja. Talán innen jön a hangszerek iránti érdeklődésem.

Szeret a konyhában foglalatoskodni?

Nagyon is. Igyekszem a család szájíze szerint főzni. Édesszájúak vagyunk, így gyakran kerül valamilyen finomság az asztalra. A régi jól bevált receptek mellett újakkal is kísérletezem.

Sportol?

Ha időm engedi, szívesen futok.

Szereti a meglepetéseket?

Igen. Nem számít, hogy kicsi vagy nagyobb volumenű, a szándékot értékelem.

Könnyen elérzékenyül?

Legyen az egy filmrészlet, a gyerekek fellépése, bármilyen megható pillanat hamar megindít.

Haragtartó?

Ha valaki megbánt, nehezen tudok megbocsátani.

Korán kelő?

Igen. A gyerekeket én készítem reggel az iskolába és az óvodába.

Otthonülő típus?

Egyáltalán nem. Nagyon szeretek utazni, mind a belföldi, mind pedig a külföldi tájakat szívesen felkeresem. Az aktív pihenést részesítem előnyben, a kirándulások, a kerti piknikek elmaradhatatlan részei a mindennapjainknak.

Most mit tart a legfontosabbnak?

A főiskola sikeres befejezését.

Van kedvenc olvasmánya?

− Az egyik kedvenc könyvem Michael Ende Momo című regénye. Közel áll hozzám Micimackó története, és szeretem a magyar népmeséket is.

Mennyire tartják a hagyományokat?

Katolikus család vagyunk. Karácsonykor a fát a Jézuska hozza, húsvétkor szintén a hagyományok szerint várjuk a locsolókat, illetve a kisfiam – hímes tojást gyűjtve – körbejárja a falut és a rokonokat. Vasárnaponként templomba járunk, ahová a gyerekek is egész kicsi koruktól elkísérnek minket.

Csuha Ivett

Forrás:

KISZó

Post Author: KISZó