Kijevben illene már végre levenni a szeparatizmus szemüvegét a kárpátaljai események szemlélésekor, jelentette ki Grezsa István a jellemzően ukrán médiának szóló, hagyományos évértékelő sajtóreggelin. A makkosjánosi Helikon Hotelben megtartott médiaeseményen a miniszteri biztos kijelentette: Magyarország a fenntartások ellenére a jövőben is szeretni és segíteni fogja Ukrajnát.
Grezsa István nem titkolta, az új megyei vezetéssel még nem sikerült olyan jó kapcsolatokat kialakítani, mint a korábbi kormányzó idején, egyelőre még nem is találkozott személyesen Igor Bondarenkóval, noha azt a magyar fél már kezdeményezte.
A miniszteri biztos úgy gondolja, előbb Kijev és Budapest viszonyában kell elmozdulni a holtpontról, ami csak egy legmagasabb szintű találkozó során sikerülhet.
Sajnálattal állapította meg, hogy Ukrajna sok esetben akadályt gördít a humanitárius segélyek eljuttatása elé is, jelenleg is Budapesten tárolnak egy ide szánt vakcina-szállítmányt.
Biztatónak nevezte, hogy a szavak szintjén Kijevben már bejelentettek egy kárpátaljai gazdaságfejlesztési csomagot, csak az a baj, hogy emellé egyelőre nem rendeltek szükséges forrásokat, noha az infrastrukturális fejlesztések és a közegészségügyi állapotok javítása alapvető fontosságú a megye fejlődése szempontjából. Magyarország ezért igyekszik ott segíteni, ahol csak tud, s ez a jövőben sem fog változni.
Emlékeztetett, 2014-től Ukrajna már 15 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, de retorikusan visszakérdezett: ez vajon mennyire látszódik, érződik az ország állapotán?
Hosszasan sorolta a Magyar Ház-programot, aminek keretében 32 intézmény újul meg, kitért a több százmillió forint értékben idehozott oltóanyagokra, a nagyszabású óvodafejlesztési programra, az iskolafelújításokra, a nagy népszerűségnek örvendő nyelvoktatási programra, aminek keretében közel 100 településen 4 év alatt már 25 ezren végeztek el magyar nyelvtanfolyamot, de színmagyar településeken ukránt is tanítanak az ott élőknek.
Hangsúlyosan szerepelt a sajtóreggelin a határátkelés jelentette hatalmas probléma. Erről Buhajla József ungvári főkonzul nyújtott kimerítő tájékoztatást. Sajnálattal közölte, hogy a magyar oldalon több helyen, Beregsuránynál, Nagyhódosnál is végeztek a tervezett felújításokkal, jövőre Záhony lesz soron, ám az ukrán oldalon ezt nem tapasztalni. A régóta emlegetett záhonyi hídfejlesztési projekt végrehajtása sem a magyar félen múlik, szögezte le. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a december 14-től életbe lépő új EU-s állat- és növényvédelmi szigorú előírásokra, ami például egy darab alma behozatalát sem engedélyezi a külső schengeni határokon…
A Kárpáti Igaz Szó ukrán online kiadásának kérdésére válaszolva a miniszteri biztos aggodalommal értékelte az ukrán oktatási miniszter ragaszkodását a kisebbségi nyelvhasználatot megsemmisíteni kívánó oktatási törvényhez. Ugyanakkor emlékeztetett a magyar külügyminiszter kijelentésére, miszerint Budapest mindaddig fenntartja Kijev NATO-törekvéseinek blokkolását, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség nem kapja vissza a törvénytelenül elvett jogait.
Dunda György
