Magyarországi kezdeményezéshez csatlakoztak a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum diákjai és a Nagyszőlősi Járási Állami Erdőgazdaság munkatársai.
Miközben a nemzetközi, megélhetési celebek a Föld elnevezésű planétát sújtó ökológiai gondok hullámait meglovagolva igyekeznek minél pozitívabb színben feltüntetni magukat, miközben egy komoly egészségügyi gonddal küzdő norvég kislányt kikiáltanak a „klímaharc” Szent Johannájának, és miközben az élhetőbb bolygóért zajló tüntetések során mázsaszám keletkezik a szemét, az igazi természetbarátok valahol a háttérben tényleges eszközökkel igyekeznek segíteni a helyzeten. Ennek a „tényleges cselekvésnek” legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása pedig a görög katolikus felekezetéhez kapcsolódik. Az idei őszön ugyanis rendhagyó kezdeményezést indított el Magyarország görög katolikus metropolitája. Az egyház fiatalokat és nem annyira fiatalokat kért fel, hogy faültetéssel tegyenek a zöldebb bolygóért.
A kezdeményezés még Ugocsa erdeiben is hullámokat vetett. A salánki erdészet egyik tarra vágott területén a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum diákjai ragadtak ásót, és láttak neki a fatelepítésnek.
A Bundovics Béla erdészetvezető gondjaira bízott területen egy letermelt gyertyános helyére kerültek tölgy- és amerikai feketedió- csemeték.
Ághi László, a Nagyszőlősi Járási Állami Erdőgazdaság igazgatója elsőként köszöntötte a diákokat és a Bibliát idézve hívta fel a fa, mint természeti erőforrás fontosságára a figyelmet, hiszen már Salamon király is arannyal és olajjal fizette meg busásan a favágókat, akik a mai Libanon területéről (megjegyzendő, hogy Libanon zászlaján ma is ott díszeleg a cédrusfa) hozták a híres templomához szükséges faanyagot. Ugyan akkor figyelmeztetett a Teremtés könyvének soraira is, miszerint Istentől származó kötelességünk a természet javaival a jó gazda gondosságával sáfárkodni.
A munka kezdetét Csirpák József, Salánk görög katolikus áldozópapja a Miatyánkkal erősítette a résztvevők hitét, majd megpendültek az ásók, és kezdetét vette a munka.
A területen 6600 facsemete került elültetésre, miközben Varju Zoltán, a líceum pedagógusa vallott az akcióról.
– Mivel tanintézményünk igyekszik fokozott figyelmet szentelni az úgynevezett „zöld életszemlélet” kialakításának, örömmel tettünk eleget Ághi László kérésének, és csatlakoztunk a magyarországi kezdeményezéshez. Mi több, a továbbiakban szeretnénk felkérni fiataljainkat, hogy tanulmányaik ideje alatt minden esztendőben ültessenek el odahaza egy fát. Mindegy, hogy díszfenyőt vagy gyümölcsfát, de tegyék meg ezt az apróságot, hogy majd felnőttként megpihenhessenek a lombok alatt, gazdasszonyként főzzenek egy jó lekvárt a gyümölcsből, vagy nagypapaként megtörhessenek pár szem diót az unokáknak. Ez az erdőtelepítési kezdeményezés pedig nagyon jó példát jelenthet Kárpátalja diákjai számára. Remélem, jövőre felekezettől és nemzeti hovatartozástól függetlenül még többen csatlakoznak a vállalkozáshoz, melyet az ugocsai erdőgazdaság karolt fel, és melynek keretein belül a gyerekek közvetlen közelből ismerhetik meg az erdőgazdálkodás valós arculatát.
– Kettős célom volt a magyarországi görög katolikus kezdeményezés kárpátaljai meghonosításával – vette át a szót Ághi László igazgató – , egyrészt elengedhetetlennek tartom, hogy a fiatalok belülről is megismerjék az erdészetek munkáját, valamint saját tapasztalatom szerint egy ilyen faültetés a gyermekek gondolkodásmódjára is kihatással van.
Kissé sajnálom is, hogy csak a Kossuth rádió műsorából, késve értesülhettem a mozgalom indulásáról. Ennek ellenére, ha az utolsó alkalmas napokban is, de be tudtunk kapcsolódni a munkába, hiszen az erdő nem ismer, és nem ismerhet határokat. A Kárpát-medence végtére egy egységes klimatikus és ökológiai rendszert alkot, ahol határoktól függetlenül vagyunk felelősek a jövőért.
Szeretném továbbá, hogy a diákok tudják, ez az erdő egy kicsit övék is lesz majd. Ha egyszer majd eljönnek családjukkal, akkor elmondhassák: ezt a „tagot” én ültettem. Érezzék a sajátjuknak az erdőt, annak minden gondját, baját, örömét, lakóját. Különben pedig ifjú segítőinknek azt is tudniuk kell, hogy a letermelt, alacsony gazdasági értéket képviselő gyertyános – a gyertyán csak tűzifának alkalmas – helyén értékes tölgyerdő sarjad kezük munkájának köszönhetően. Tizenévesen is hozzájárulhattak tehát ahhoz, hogy érték, teremtődjön, olyan érték melynek hasznát majd gyermekeik gyermekei – a tölgy vágásfordulója 110 esztendő – élvezik majd. Az akciónk különben tavasszal folytatódik, és május közepéig minden érdeklődőt szeretettel várunk, hogy tegyünk valami kézzelfoghatót a zöldebb bolygónkért.
Matúz István
