Folyamatban az újratervezés

Kárpátalja perspektivikus tervének ősz eleji elfogadása után lecsendesedtek a kedélyek a decentralizáció témája körül. A többség számára kielégítő tervezet az ennek jóváhagyására várakozókat határozott tettekre, az eddig tétovázókat munkára sarkallta.

Szakértők szerint a 2019-es év a legsikeresebb a decentralizációs reformok bevezetése óta. Ezt a már említett távlati terv megyei tanács általi sikeres elfogadásának és a decemberi helyhatósági választások több kistérségben történő levezetésének számlájára írják.

Jurij Livak, az „U-LEAD Európával” program kárpátaljai irodájának kommunikációs tanácsadója a KISZó-nak nyilatkozott a decentralizáció folyamatainak sikerességéről, a társulások előtt álló nehézségekről, a jövő év feladatairól.

− Milyen eredményeket ért el idén Kárpátalja?

− Az utóbbi hónapokban nagy előrelépés történt megyénkben az átalakulások terén. Az év végén kilenc kistérségben tartanak választásokat, ami számottevő, hiszen az elmúlt években eddig összesen hét társulás jött létre. Emellett a Kárpátaljai Megyei Tanács rábólintott a Beregszász központú kistérség megalakítására is.

Megjegyezném, mivel megyei jogú városról van szó, ezért a tanácsok csatlakozása után itt nem lesz szükség új voksolás lebonyolítására.

Országos viszonylatban sajnos így is sereghajtók vagyunk a megalakult kistérségek számát illetően.

− Egyesülésük után milyen nehézségekbe ütköznek a hromadák?

− A legnagyobb változás a felelősségvállalásban és a finanszírozás módjában észlelhető. Ukrajna elfogadta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, melynek fontos pontja a szubszidiaritás elve. Ennek lényege, hogy a problémáknak lehetőleg azok keletkezési helyén kell megoldódnia, és a felsőbb szintek beavatkozásának a minimumra kell korlátozódnia, ezzel együtt megadva a szükséges segítséget.

Tehát először is meg kell tanulniuk a pénz helyes beosztását, majd meg kell találniuk a megfelelő szakembereket az új teendők zökkenőmentes megvalósításához.

Ezután a polgárok mentalitásában szükségeltetik a változás, hiszen ha eddig faluban, városban és járásban gondolkodtak, akkor mostantól kistérségben kell elképzelniük a jövőjüket.

− Az emberek fejében még mindig sok a kérdőjel az új felállás létrejötte utáni időszakról. Tévhitek tömege terjed az iskolák bezárásától kezdve az egészségügyi szolgáltatások és az ügyek rendezésének elérhetetlenné válásáig.

− Tegyük helyére a dolgokat. Egyik nagy tévedés, hogy a társulások központjainak fellendítésére fordítják a költségvetés nagy részét, a többi település pedig egy helyben áll majd. A már meglévő csoportosulások – a Técsői, az Irhóci stb. – példáján láthatjuk, hogy ez nem így van.

A másik félreértés a kötelező iskolabezárás. Ez nem így működik.

A kistérségek a saját büdzséjükből arra fordítanak pénzt, amire célszerűnek tartják. Hozzáteszem, a néhány tanulóval üzemelő kisiskolák fenntartása tényleg költségesebb, mint egy nagyobb intézményé, valamint az oktatás minősége is arányosan jobb. Ettől függetlenül, ha a kistérség vezetése úgy dönt, hogy belefér a kiadásokba, ezt senki sem tilthatja meg nekik.

Az ügyintézéssel kapcsolatos változások, véleményem szerint, szintén pozitív irányba változnak. Idén az „U-LEAD Európával” program támogatásával Huszton és az irhóci kistérségben már létrehoztak adminisztrációs szolgáltató központokat, jövőre még húsz ugyanilyen létesítmény nyitását tervezzük. Emellett kihelyezett fogadónapok is szerepelnek a lehetőségek között.

− Mi a helyzet a még meg nem alakult kistérségekkel?

− A perspektivikus tervben 60 társulás szerepel. Ennek egyharmadában az ügy sínen van. A fennmaradókban különböző szinteken haladnak a folyamatok. Néhány helyen megvan a megyei tanács jóváhagyása, míg mások megvárják a kötelező felosztást. Emlékeztetnék mindenkit Aljona Babak területfejlesztési miniszter kijelentésére, miszerint

az önkéntes társulások megalakulásának utolsó időpontja február.

Ezután a perspektivikus tervet figyelembe véve, központilag hozzák létre azokat. A soron következő önkormányzati választásokat már új felosztás alapján fogják lebonyolítani. A közigazgatási reform – melyben a meglévő járások számát kívánják csökkenteni – megvalósításához csak a decentralizációs folyamatok végeztével tudunk nekilátni, hiszen ezek kialakításánál figyelembe kell venni az új társulások határait.

Csuha Ivett

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó