Év végi mérleg: Gál Natália

Szilveszteri lapszámunkban arra kértünk néhány személyt, mondja el, mi volt számára az év legkiemelkedőbb eseménye, illetve mit tervez a következő évre?

Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésznője a következőképp foglalta össze:

Az ember sok mindenért hálát adhat év végén, ahogyan visszatekint az elmúlt időszakra. Mint kárpátaljai magyar, hálát adok azért a rengeteg segítségért, lehetőségért, amit anyaországunk biztosít számunkra, pedagógusként hálát adok a diákokért, akik nyitott elmével és szerető szívvel állnak előttem. Színészként hálás vagyok azért, hogy fejlődik színházunk, a kollégáimért, a szerető közönségért. Magánemberként a barátaimért, a családomért, a gyermekeimért, a békéért.

Ha az elmúlt év egyetlen mozzanatát kellene felidéznem, akkor egy iskolai meseelőadást emelnék ki, amely végén az egyik elsős odajött és megkérdezte tőlem, mi van ráírva a karkötőre, amit tőlünk kapott. Elolvastam neki: „Segítőkészség”. „

Akkor ezentúl mindent megteszek majd, hogy segíthessek másoknak. Köszönöm a mesét és az ajándékot.” – mondta.

Ennél többre nincs is szükség. Mi vagyunk azok, akik jobbá tehetjük a világot. Apró lépésekkel. Az óceán – cseppek tengere. Minden tettünk egy-egy csepp abban az óceánban, amely a következő generációra vár.

Mi a tervem a következő évre? Folytatni azt a rögös utat, mely az itteni magyarságra vár: megmaradni szülőföldünkön és segíteni (a színház varázslatos nyelvén) a gyermekeinknek, hogy még ebben a rohanó világban is hagyománytisztelő, magyar lelkületű, embertársait szerető és elfogadó ifjú felnőttekké váljanak. „Mindenki azt ad, amit tud”. És ott, ahová az Isten rendelte.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó