Centenáriumi sorozatunkban ezúttal a lap régi olvasóinak visszaemlékezéseiből közlünk néhányat. Tuba Gizella könyvtáros mondja el, milyen emlékei vannak a 100 éves újságról.
2003-ban lettem a bátyúi nagyközségi könyvtár vezetője. Ettől kezdve a Kárpáti Igaz Szó rendszeres olvasója is. Eleinte egy pár évig járt a könyvtárnak az újság, majd később, amikor már gazdasági okokból nem jött, én írattam elő és a könyvtárba is elvittem. Hiszen minden rendezvényről írt cikk megjelent benne.
Eleinte kijöttek a laptól, majd később én írtam meg a cikket, amit mindig szívesen közölt a KISZó.
Volt itt író-olvasó találkozó Bakos Kiss Károly és Lőrinc P. Gabriella költőkkel, Nagy Zoltán Mihály íróval és Bihari Istvánnal, Sas Piroskával, Bakos Renátával, akik községünk amatőr versírói voltak, valamint Deák Ferenc egyetemi tanárral, aki több könyvet írt, néhai Bagu Balázs magyar tanárral, akinek szintén számos kötete jelent meg. Ő volt az, aki a legtöbbet tette községünk kulturális életének fejlődéséért és ezért az UMDSZ Dalmay Árpád közreműködésével emléktáblát helyezett el a könyvtár külső falán. Vendégem volt még Dupka György és két magyar beregszászi konzul is, valamint Sin József a járástól. Tóth Miklós járási, most már megyei képviselő, akik mindig szívesen segítettek.
Rengeteg húsvéti, anyák-, illetve gyereknapi, időseknek, rokkantaknak szóló műsort készítettem.
A munkámból adódóan személyesen ismerhettem néhány újságírót: Varga Mártát, Baksa Lujzát (akik Bátyú szülöttei), Molnár Csabát, Hegedűs Csillát, Kőszeghy Elemért, Horváth Sándort.
Varga Márta többször írt cikket a könyvtárról, és egyszer neki köszönhetően a Kulcslyuk rovat alanya voltam. Molnár Csaba többnyire a rendezvényeinkről tudósított.
Nagyon megszerettem az évek során a KISZó-t. Ez az újság az, amelyben mindent megtalálok, ami csak érdekel, legyen az politika, kultúra, keresztrejtvény. Minden sorát elolvasom, semmit sem hagyok ki. Rendszeresen fejtek rejtvényt, amit be is küldök, több ajándékban is részesültem.
Mivel három éve nyugdíjban vagyok, ezért most már kevesebb cikket küldök be, de mivel a Bagu Balázs Irodalmi Társaság vezetője vagyok, valamint UMDSZ-tag (titkár), ezért az ilyen jellegű eseményekről máig szoktam tudósítani.
Egyszóval, továbbra is a KISZó barátjának tartom magam, amiben tudom, segítem munkájukat. Most például közreműködök a lapterjesztésben. Ezáltal egy új munkatársat ismertem meg Zunko Barnabás személyében, aki hétről hétre szállítja a lapot. Ő egy figyelemreméltó fiatalember, aki szintén szívén viseli az újság sorsát. Szívesen beszélgetünk és megvitatjuk az aktuális eseményeket. A lapterjesztés örömömre szolgál.
Azt kívánom, hogy a KISZó még számos évtizedet éljen meg, és a továbbiakban is legyen meg minden feltétel ahhoz, hogy az újság zavartalanul megjelenhessen és minél több előfizetője legyen.
Áldja meg az ÚR a munkájukat!
Tisztelettel
Tuba Gizella,
hűséges olvasójuk
