Kárpátalján havonta 662 millió hrivnyát fordítanak nyugdíjakra
Év eleje lévén a megyei Nyugdíjalap vezetőjével beszélgettünk a tavalyi esztendőről. Péntek Anasztázia arról is beszélt, a nyugdíjrendszer reformja kapcsán milyen újításokra került sor, valamint más aktualitásról is szólt.
– Kezdjük talán egy kis statisztikával!
– Kárpátalján 270 300 idős ember él, közülük 10 700 az erőszakszervezetektől ment nyugdíjba. 198 000 ember öregségi, 38 000 rokkantnyugdíjra jogosult, 56 000, a hegyvidéki státussal rendelkező településen élő személy kap kiegészített ellátmányt, 47 000 koros ember pedig továbbra is dolgozik.
A megyében 2394 hrivnya az átlagnyugdíj, míg az országos átlagmutató 3019 hrivnya.
– Hogyan alakultak a nyugdíjak a tavalyi év folyamán?
– 2019 során öt alkalommal számolták újra az ellátmányokat. Januártól azon 65 év felettiek minimálnyugdíját emelték, akik 40 vagy ennél több év biztosított munkaviszonnyal rendelkeztek. Márciusban megtörtént az úgynevezett indexálás, áprilistól azok „bérét” számfejtették újra, akik nyugdíjazásuk ellenére tovább dolgoztak legalább 24 hónapot. Júliusban és decemberben a létminimum változása kapcsán tekintették át az összegeket.
A minimálnyugdíj 141 hrivnyával emelkedett az év folyamán.
– A Nyugdíjalapnál jelentős átalakítások is történtek…
– Valóban, kardinális változások történtek. Júniusban Ungváron és Munkácson felszámolásra kerültek főosztályaink, s július 1-től a megyei Nyugdíjalap főigazgatósága egyedüli jogi személyként látja el a valamennyi adminisztratív feladatot. Az átalakítás nem járt leépítéssel, minden járásban szervizközpontok alakultak, melyekben munkatársaink a lakosság rendelkezésére állnak a nyugdíjszámfejtéssel kapcsolatos kérdésekben. Tavaly hatalmas munkához láttunk hozzá: nyugdíjasaink adatait elkezdtük feltölteni az elektronikus nyilvántartási rendszerbe. Külön osztály foglalkozik a rendszerezéssel, mely munkácsi kirendeltségünkön található. Hogy mekkora munka ez, megítélhető abból, hogy 260 300 éltes ember adatait kell bevinni a rendszerbe.
– Az utóbbi időben korszerűsödött a Nyugdíjalap, számos modern technológiai eljárással gazdagodott.
– Bizony, ma már az embereknek gyakorlatilag ki sem kell menniük a házból ahhoz, hogy elérjék szolgáltatásainkat. Például E-Nyugdíj rendszerünk segítségével az elektronikus szolgáltatások honlapján keresztül fel tudják tölteni, s ezáltal el tudják juttatni hozzánk valamennyi, a nyugdíjszámfejtéshez szükséges iratot. A mobil alkalmazásunk révén a mobil készülékeken (okostelefonok, táblagépek) is elérhetők szolgáltatásaink. Az új online elektronikus munkakönyv szervizünk segítségével pedig bárki bármikor utánanézhet munkaviszonya alakulásának, hogy munkaadója fizeti-e érte, s milyen összegben a nyugdíjjárulékot (ezek az információk 2000-ig visszamenőleg nyomon követhetők). Weboldalunkon QR-kóddal ellátott igazolásokhoz is hozzá lehet jutni.
– Az új szolgáltatások megyénk egész területén elérhetőek?
– Mint már említettem, valamennyi járásunkban és a megyeközpontban is korszerű szervizközpontokat hoztunk létre, melyekben szolgáltatásaink teljes skálája az emberek rendelkezésére áll. Ezenfelül 17 településre kihelyezett munkatársaink is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Egyébként valamennyi helyiségünk felújításra került, a hozzánk betérők kellemes környezetben, toleráns kiszolgálás mellett, a törvény által előírt időn belül elintézhetik nyugdíjjal kapcsolatos problémáikat.
– Jelenleg mennyire önellátó a megyei Nyugdíjalap?
– Kárpátaljának a nyugdíjak átutalására havonta 662 millió hrivnyára van szüksége. Saját eszközeinkből ennek mindössze a felét tudjuk előteremteni, a fennmaradó összeget az állami költségvetés állja. Ahogyan megyénk költségvetése, a Nyugdíjalap is dotációra szorul. Ennek magyarázata, hogy vidékünkön kevés nagy iparvállalat működik, nem folyik be elegendő adó. Ezenkívül magas a munkanélküliség mértéke, ahogyan a munkaerő-elvándorlás is. Emiatt évről évre nagyobb nyomás nehezedik a Nyugdíjalapra: 2019 december 1.-re 183 900 munkavállaló mellett 259 600 nyugdíjast tartottunk számon, ami azt jelenti, hogy egy dolgozó embernek átlagosan 1,4 idős embert kell eltartania. A helyzet járásonként is változó, például az Ungvári járásban ez az arány 0,5, a Volóciban 2,3, a Técsőiben 2,1. S a tendencia folyamatosan tovább romlik. Emiatt a költségvetési bevételek növelésének egyetlen módja a béremelés, a munkahelyek legalizálása és új munkahelyek teremtése. Itt említeném meg, hogy a feketemunka és a borítékos fizetések rendkívül nagy problémát jelentenek. Mint ismeretes, a nyugdíjrendszer reformja kapcsán évről évre nő a nyugdíjjogosultsághoz szükséges biztosított munkaviszony.
2020 január 1-től minimum 27 év szükséges, s mivel évente egy esztendővel nő, 2028-ban az válik jogosulttá ellátmányra, aki 35 évet tud felmutatni. Vagyis aki feketén dolgozik, aligha tudja majd összegyűjteni a szükséges évek számát.
Az elvileg tavaly öregségi nyugdíjra jogosultak munkaviszonyát kielemezve kiderült, hogy idén sokan nem mehetnek 60 éves korukban pihenőre, mivel nem rendelkeznek az ehhez szükséges,munkával töltött évvel: a Técsői járásban ez az érintettek 27 %-át, a Nagyszőlősi járásban 25 %-át, az Ökörmezőiben és Ilosvaiban 24 %-át, a Rahóiban több mint 22 %-át érinti.
A többi járásban átlagosan a koros emberek 19 %-a kénytelen tovább dolgozni emiatt.
Rendkívül riasztó, hogy sok munkaképes korú megyelakónak még munkakönyve sincs. Az 530 ezer felnőtt lakos 40 százaléka hivatalosan sehol nem dolgozik, ugyanis vagy külföldön vállal munkát vagy feketén helyezkedik el itthon. Ezért a mi szempontunkból az illegális munka elleni küzdelem az elsőrendű kérdés.
Magyar Tímea
KISZó
