Egységes Kárpát-medencei erdészeti direktívával a karbonsemlegesség érdekében
Az ökológia tudományában régi szabály, hogy mindig gondolkodj globálisan, tervezz regionálisan és cselekedj lokálisan, hiszen csak a helyi, alulról jövő kezdeményezések tudnak összeállni egy egységes – és eredményeket fialó – globális tervvé. Napjainkban pedig sajnos e kényszer szülte cselekvési és tervezési piramis aktuálisabb mint valaha. Korunk legnagyobb ökológiai kihívása, a klímaváltozás ugyanis, mint köztudott, már a politikai döntéshozókat is cselekvésre sarkallta. Ennek értelmében viszont Európa boldogabbik felében, az Európai Unióban a döntéshozók ahelyett, hogy a politikusi mindentudás Parnasszusáról kezdték volna osztani az észt és a jogszabályokat, először inkább kikérték a szakemberek véleményét. Mivel pedig a klímaváltozás okán EU-s célként kitőzött karbon-semlegesség elérése csak a CO2 kibocsátás radikális csökkentésével és ezzel egyidejűleg a légköri széndioxid minél hatékonyabb megkötésével lehetséges, kiemelt szerep jut erdeinknek. Ráadásul az európai erdőterületek között is fokozott figyelem kell hogy jusson a Kárpát-medence erdeinek, hiszen az előrejelzések szerint pont ezt a régiót érinti majd leghúsbavágóbban a klímaváltozás.
E téren pedig megkerülhetetlenné válik a Kárpát-medencei erdészek munkája, hiszen jelenlegi tudásunk szerint csak az erdősterületek arányának növelésével vehetjük fel a kesztyűt, melyet természetes éghajlati folyamatok és az emberi hedonizmus együttesen vágtak képünkbe. A fentiek érdekében Hidvéghi Balázs, a FIDESZ európa parlamenti képviselője az elmúlt esztendő végén intézett felkérést az Országos Erdészeti Egyesülethez, a programba pedig Vicze Lóránt erdélyi, RMDSZ-es képviselő is bekapcsolódott. A strasbourgi képviselő urak mintegy szakmai konzultáció lebonyolítását kérték Európa egyik legrégebbi civil szervezetének tagságától, hogy az Európai Parlament előtt álló, széndioxid-kibocsátás és -megkötés terén hozandó törvényi szabályozáshoz a legkompetensebbek is hozzátehessék a magukét. Ennek érdekében Hidvéghi úr jóvoltából
az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai tagjai is meghívást kaptak Strasbourgba, hogy saját tapasztalataikkal járuljanak hozzá a meglehetősen összetett és bonyolult törvényi keretek megteremtéséhez.
Az OEE kárpátaljai tagsága sem volt kivétel, hiszen bár Ukrajna nem EU-tag, a meteorológiai anomáliák sajnos nem ismerik az országhatárokat. Nem meglepő tehát, hogy Ági László, az OEE Kárpátaljai Helyi Csoportjának elnöke, a Nagyszőlősi Járási Állami Erdőgazdaság igazgatója és négy kollégája is meghívót kapott. Az ugocsai erdőmérnök e tapasztalatokról mesélt.
– Elsősorban szakmai szemmel az EU törvényhozásának előkészítési folyamatait szeretném kiemelni – mesélte a szakember. Nekünk, ukrajnai erdészeknek ugyanis a legtöbb esetben a kutya sem kéri ki a véleményünket, ha a Verhovna Rada valamilyen törvényi szabályozást akar az erdészeti terén megvalósítani. A strasbourgi törvénytudók viszont belátják, hogy a jog labirintusaiban ugyan eligazodnak, de az erdei ösvényeken hamar eltévednének.
Nálunk a felülről meghozott szabályokat igyekszünk szakmai tartalommal megtölteni, „odaát” viszont a szakmai kívánalmakhoz igazítják a törvényi kereteket.
– Hogyan sikerült bekapcsolódniuk a tényleges szakmai eszmecserébe?
– Mivel sem kompetenciánk, sem tapasztalatunk nincs az EU jogi normái terén, hiszen országunk sajnos egyelőre nem tagja a közösségnek, maradt a szakmai tapasztalatok megosztása. A Kárpátokban egyre magasabb régiókban megjelenő rovarkártevők, az extrém időjárás okozta széltörések vagy a földrajzilag és időbeliségben is egyenetlen csapadékeloszlás okozta károk, mind olyan jelenségek, melyekkel csak globális módszerekkel tudunk küzdeni, és pont e téren szolgált szakmai utunk nagy meglepetéssel.
– Nevezetesen…
– Nevezetesen, az volt a leginkább megdöbbentő, hogy az EU tagállamai között mindmáig nincs egységes erdészeti direktíva, melynek köszönhetően Portugáliától Romániáig, Dél-Tiroltól a litván láperdőkig egységesen tudnának tenni a kontinenst fenyegető bajok ellen. Nos Hidvéghi Balázs és RMDSZ-es erdélyi kollégája ezért hívta meg egyesületünk tagjait Strasbourgba, hogy parlamenti szócséplés helyett ténylegesen is belelássanak az erdészek az EU törvénykezésébe, és mondják el meglátásaikat-véleményüket mellyel hozzájárulhatnak az egységes európai erdészeti koncepció kidolgozásához.
– Mire jutottak?
– Elsősorban a népes küldöttség – az anyaországból 25 fő, Erdélyből 10, Szlovákiából 5, Horvátországból szintén 5 fő vette részt a programban – szakmai kapcsolatépítése volt fontos. Tudja, az erdészek hamar megtalálják a közös hangot, és nagyban segítheti a kárpátaljai erdőgazdálkodókat abban, hogy produktívabbak legyenek és jobban meg tudjanak felelni a XXI. század kihívásainak.
Vicze úr és az erdélyi küldöttség jóvoltából megismerhettünk például a romániai erdők privatizációs és újabban beindult reprivatizációs folyamatait.
Meglátásom szerint délnyugati szomszédunk e téren megélt tapasztalatait Ukrajna törvényhozóinak is figyelemmel kellene kísérniük, hogy elkerülhessük az ott óhatatlanul becsúszott törvénykezési hibákat.
– Három napon keresztül csak „szakmáztak”?
– Egyáltalán nem, hiszen betekintést nyerhettünk többek között az EU döntéshozói struktúrájába is. Többek között ellátogattunk az EU agyközpontjába, az Európai Parlamentbe is. Kissé viccesen szólva
úgy éreztem magam a parlament bemutatótermében, mintha egy sci-fibe csöppentem volna, mert az Enterprice űrhajó parancsnoki hídja se lehet automatizáltabb és bonyolultabb, mint amit ott tapasztaltunk.
Mellbe vágó volt az is, mikor nyíltan belehallgathattunk az EU parlamentjének munkájába. E téren érdekes, hogy pont a testi és szellemi fogyatékosok foglalkoztatása és támogatása volt napirenden, és megdöbbenve hallottam, hogy a jelenlegi tendenciák szerint 20 éven belül minden 5. EU-s polgár valamilyen fogyatékossággal fog küzdeni.
– A Kárpát-medencei erdészek szakmai fóruma hogyan folytatódik?
– Előreláthatóan idén áprilisban ismét ellátogatunk Strassbourgba, hogy a javaslatok alapján elkészült törvénytervezetbe betekintést nyerjünk és elmondhassuk róla szakmai véleményünket. Ennek köszönhetően pedig Hidvéghi úr a parlamenti vita során tényekkel alátámasztva tudja majd képviselni az európai erdők érdekét. És itt engedje meg, hogy kifejtsem: nyilvánvaló okokból a majdan megszületendő EU-s erdészeti direktíva Ukrajnát csak többszörösen közvetve érinti, de akkor is hatalmas köszönettel tartozunk vendéglátóinknak és az OEE-nek, hogy figyelembe vették az erdőgazdálkodás kárpátaljai kérdéseit is.
Matúz István
