Lapzártakor 722-re emelkedett Kínában a tüdőgyulladást okozó koronavírus miatt elhunytak száma. A bizonyítottan a kórokozó által fertőzöttek száma 31 774-re emelkedett, a gyanús eseteké megközelíti a 10 ezret.
Az interneten, a médiában rengeteg tévhit, álhír terjeng az új koronavírussal kapcsolatban, mondta el lapunknak Viktorija Timcsik, a megyei laboratóriumi központ infektológusa. A szakember azt ajánlja, amennyiben hiteles információhoz szeretnénk jutni, keressünk fel ellenőrzött honlapokat. Ilyen az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDA), az Ukrán Közegészségügyi Központ (Центр громадського здоров’я України).
Hogy eloszlassuk az álhíreket, most összefoglaljuk a koronavírussal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.
Az új, korábban emberben nem azonosított koronavírustörzs 2019. december 12-én jelent meg Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban, ahol tömegesen bukkantak fel a tüdőgyulladásos betegségben szenvedő emberek, aminek nem volt egyértelműen meghatározható oka. December 31-én ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről számoltak be a kínai egészségügyi hatóságok a WHO-nak. Elsősorban a „Huanan tenger gyümölcsei nagykereskedelmi piac” árusaival kapcsolták össze a megbetegedéseket, ahol élő állatokat is értékesítenek. Ezt követően 2020. január 8-án kínai tudósok a betegekből izoláltak egy új koronavírus törzset, melynek a Wuhan 2019 Novel Coronavirus – 2019-nCoV kezdeti megnevezést adták.
A vuhani koronavírus-járványt okozó vírus genomszekvenciája legalább 70%-ban hasonló a SARS-víruséhoz, és 80%-ban hasonlít a denevérekben található vírushoz,
amely a Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma emberi légzőszervi betegséget okozza. A fertőzés kimutatására szolgáló speciális diagnosztikai PCR-teszt kidolgozásával számos eset megerősítést nyert, többségében a piac működéséhez közvetlenül köthető emberek esetében, de sok olyan embernél is, akik nem hozhatók közvetlenül kapcsolatba a piaccal, ezért egyelőre nem lehet tudni, honnan indult ki a járvány. Nem tisztázott, hogy ez a vírus ugyanolyan súlyosságú vagy még inkább halálos kimenetelű, mint a SARS. A 21. század harmadik zoonózisos humán koronavírusa az új 2019-nCoV nevű vírustörzs, hasonlóan a koronavírus kategóriába tartozó vírusokhoz (MERS-CoV, SARS_CoV) lázat, légzési nehézségeket, tüdőgyulladást és hasmenést okozhat.
Néhány koronavírus-fertőzés potenciálisan halálos kimenetelű, s vannak, melyek a viszonylag enyhe lefolyású megfázást okozhatják.
Kínai tudományos jelentés szerint a tömeges megbetegedéseket okozó vírus valószínűleg egy kígyókról emberre terjedő koronavírus-változat és zoonózisos homológ rekombináció útján jött létre. Az Egyesült Királyságban tevékenykedő tudósok vitatják, hogy az új koronavírus forrása kígyó lenne, és azt állítják, hogy a denevérek a legvalószínűbb gazdaállatok. Wang Song kutató szerint (Institute of Zoology, Kínai Akadémia) a fő probléma a vadon élő állatok fogyasztása.
Az embert valószínűleg nem közvetlenül a denevérek fertőzik meg, hanem olyan állatok, amelyek denevéreket fogyasztanak.
A kínai emberek többsége pedig a húsokat és ételeik alapanyagát olyan „nedves” piacokon vásárolják, ahol élő állatokkal együtt ellenőrizetlenül árusítják a friss élelmiszereket is, és ahol ráadásul az árak is elfogadhatóak.
A vírus terjedése kapcsán sokakban felmerült a kérdés, biztonságosak-e a Kínából postán rendelt termékek?
Viktorija Timcsik a kérdésre válaszolva elmondta, teljes biztonsággal ki lehet jelenteni, nem kell attól tartani, hogy fertőzést okozhatnak a csomagok, a vírus ugyanis kedvezőtlen körülmények közepette – az emberi szervezeten kívül – legfeljebb két-három napig marad életképes.
Jelenleg hiú ábránd azt hinni, hogy ellenőrzés alá lehet venni a járvány terjedését. A vírus reprodukciós mutatója ugyanis kettő és négy között van, ami azt jelenti, hogy egy megfertőzött ember átlagosan kettő-négy társának adja át a vírust. Az átlagos szezonális influenza-kórokozók esetén ez a szám mindössze 1,4. A kanyarónál például 12-18, ami azt jelenti, hogy kilencszer fertőzőbb az új koronavírusnál.
A lappangási időszak egy hét is lehet, amikor az érintett vagy semmilyen tünetet nem mutat, vagy csak gyenge jeleit érzi a betegségnek.
A tünetek sajnos hasonlóak bármely influenzáéhoz, ezért, mivel egyelőre nincs speciális gyorsteszt Ukrajnában, igen nehéz a betegség diagnosztizálása.
– A koronavírus ellen egyelőre nincs védőoltás, az egyetlen, amit a fertőzés megelőzése érdekében tehetünk, hogy erősítjük az immunrendszerünket. Ezenkívül: mossunk kezet alaposan szappannal és meleg vízzel vagy egy alkoholalapú kézfertőtlenítővel. Kerüljük a közvetlen érintkezést fertőzött személyekkel. Ne használjunk közös evőeszközöket, poharat, hisz a vírus cseppfertőzéssel terjed. Ha mégis megbetegszünk, annak érdekében, hogy ne fertőzze az egészséges embereket maradjunk otthon és hívjuk ki a háziorvost.
Ukrajnában eddig nem fordult elő súlyos, koronavírus okozta betegség, reméljük, ezt követően sem lesz. Ha enyhébb formában megbetegszünk, kezeljük a tüneteket. Amennyiben magas láz, kifejezett elesettség jelentkezik, forduljunk háziorvosunkhoz, ajánlja a szakember.
