A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, biológiai viselkedésű és szervekre lokalizálódó megbetegedést (kóros sejtburjánzást: daganatot) fed. Ennek megfelelően a kezelése, gyógyítása is sokféle – nincs univerzális gyógyszere. A világon évente 14 milliónál több új onkológiai megbetegedést fedeznek fel, melyek miatt kilenc és fél millióan halnak meg, mára a szív- és érrendszeri rendellenességek mellett a második vezető halálok. Európában élete folyamán minden harmadik embernél diagnosztizálnak daganatot, és minden negyedik európai emiatt hal meg. Vajon Kárpátalja milyen mértékben érintett? – kérdezte a KISZó Ljubov Zsolugyevát, a megyei onkológiai gondozó főorvos-helyettesét.
– Mi állhat a betegség egyre agresszívabb terjedési ütemének hátterében?
– A rák kifejlődésének több oka is van: fizikai (kancerogén ultraibolya stb. sugárzás), kémiai (azbeszt, dohányfüst, az élelmiszerekben található aflatoxin stb.) és biológiai (olyan fertőzések, melyeket vírusok, baktériumok, paraziták stb. okoznak). Összefoglalva, gyakorlatilag a környezeti ártalmak, az egészségtelen életmód következtében burjánzik a betegség. Ukrajna keleti régióiban magasabb a betegszám, mivel ott találhatók a nagy iparvállalatok, melyek szennyezik a levegőt. Hogy érzékeltessem a különbséget: míg Ivano-Frankivszk, Voliny megyében vagy Kárpátalján 100 ezer emberből 25 betegszik meg, addig keleten 420-450.
– Megyénkben hány ember él ezzel a diagnózissal?
– A nyilvántartásunkban jelenleg 23 176 személy szerepel. (2017-ben számuk 21 549 volt). Ebből 14 707 immár öt éve betegeskedik. Leggyorsabb mértékben a bőr, a mell és a méh rosszindulatú elváltozásai terjednek. Tavaly 3114 új megbetegedést észleltünk, közöttük gyakorlatilag majdnem ugyanannyi a férfi, mint a nő. Mint már említettem, Kárpátalján a többi régióhoz képest alacsony a betegszám. Ez igaz a halálozásokra is: míg országosan átlag 100 ezerből 173,5 halálesetért feleős a rák, megyénkben 132,8 páciens számára bizonyul végzetesnek a kór.
– Melyek a leggyakoribb daganatfajták?
– A férfiak körében a tüdő – 15,8 %, a bőr – 9,4 %, a prosztata – 7,6 %, a gyomor – 6,5 %, a vastagbél – 6,4 %, a végbél – 5,9 %, a húgyhólyag – 4,1 %, a vese – 3,9 % és a szájüregi elváltozások – 3,7 % vezetik a sort. A nőknél a mellrák – 19,2 %, a bőr – 11,6 %, a méh – 9,4 %, a méhszáj – 8,4 %, a vastagbél – 5,6 %, a petefészek – 5,2 %, a végbél 4,8 %, a gyomor – 4,2 %, a limfómák – 3,4 % és a vese – 3,3 % daganatait észleljük. Az esetek 20,7 %-át profilaktikai vizsgálat során fedezték fel. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a betegek többsége túl későn fordul orvoshoz. A páciensek 41,8 százaléka a kór első és második, 23 százaléka a negyedik stádiumával kerül orvoshoz. A legmegdöbbentőbb, hogy a betegség szemmel látható formáival, melyeket elsősorban a szájüregben észlelünk, 1051-en kerültek orvoshoz, méghozzá a 3-4. stádiumban, amikor már rendkívül költséges a kezelés és alacsony a túlélési arány.
– Az onkológusok folyamatosan hangsúlyozzák, hogy mindenki maga teheti a legtöbbet az egészségéért. Mi lenne a legfontosabb?
– Nem győzzük ismételni, azért, hogy holnap ne mi legyünk a következők, akinél a súlyos diagnózist megállapítják, már ma tennünk kell. Azaz próbáljunk meg egészséges életmódot folytatni, évente kétszer menjünk el szűrésre, tartsunk önvizsgálatot, hisz testünk változásait mi észleljük leghamarább. Az idejében felismert betegség ugyanis jó eséllyel gyógyítható.
Magyar Tímea
