A Tisza-medencei Vízgazdálkodási Főosztály sajtószolgálatának tájékoztatója szerint nem okozott gondot a februári enyhe és csapadékos idő. Szerencsére a hegyekben nincs nagy mennyiségű hó.
Ennek egy része már elolvadt, viszont sok eső hullott, ami miatt folyóinkon kisebb árhullám képződött. A Tisza kárpátaljai szakaszán semmilyen gondot nem okoz, a víz az árteret sem öntötte el.
Nagyobb volt az árhullám a Borzsán és a Latorcán. Másodfokú készültséget kellett elrendelni.
Rövid időre az ártéren át vezető Kisgejőc–Tiszaágtelek közötti közutat le kellett zárni.
E térségben az idén nem okozott problémát a jégzajlás. Mégis vannak vízszintet növelő tényezők, mégpedig a hatalmas úszó szemétszigetek. A vízügyi szakemberek légi felvételein jól látszanak a Latorca több pontján feltorlódott hordalékból, többnyire műanyag palackokból, háztartási szemétből keletkezett nagy kiterjedésű torlaszok.
Továbbra is gondok vannak az árvízvédelmi program körül. Az alulfinanszírozás következtében csak részben valósultak meg az előirányzottak.
A kormány immár évek óta egyetlen hrivnyát sem utalt ki e célra. Ezért az eredetileg 2015-ig tervezett programot – mely nem csupán az árvízvédelmi rendszer építéséről szól, hanem a Tisza ökológiai védelmét is előirányozza – 2021-ig meghosszabbították.
A program elakadása miatt még mindig sok kárpátaljai település kerülhet veszélybe. A sajtószolgálat információja szerint eddig mintegy 130 kilométer gátat építettek és erősítettek meg. Ám egyes szakaszokon, például
Királyháza és Tiszaújlak térségében, húsznál több falu forog ma is veszélyben.
Vannak lokális hegyi szakaszok, melyek mentén szintén védtelen települések sorakoznak, például a Técsői járásban Dombó (Dubove) és Kökényes (Ternove). Sajnos a szükségtározók sem épültek még meg, zömmel ezek is csak a tervek szintjén léteznek.
Balogh Csaba
