Az embertelenség, a nemzeti szégyen és az erkölcsi leépülés napjaként vonul be Ukrajna történetébe a múlt csütörtök, amikor magukból kivetkőzött emberek kőzáporral fogadták Kínából hazatérő ukrán honfitársaikat. Abruszd, skizofrén helyzet, hogy honfitársaik ellen, kezükben Ukrajna zászlójával demonstráltak az ukránok. A tiltakozó akciók már napokkal korábban elkezdődtek, Ternopil és Lemberg megye két településén is utcára vonultak az emberek, miután felröppent a hír, esetleg az ő helységükben zárják karanténba az egyébként teljesen egészséges 45 ukrajnait és 27 külföldit. Aztán, amikor kiderült, hogy a Poltava megyei Novi Szanzsariban, a Nemzeti Gárda szanatóriumában szállásolják el tizennégy napra a megfáradt vándorokat, a településen elszabadult a pokol…
Egy órán át követtem nyomon az utasokat szállító buszok érkezését és olyan érzésem támadt, mintha egy 22. században játszódó tudományos-fantasztikus katasztrófafilmet vetítenének. Miközben néztem a képsorokat, belegondoltam, vajon mit érezhetnek a buszban lévő emberek, köztük fiatalok, gyerekek, akiket mindössze azért akarnak meglincselni, mert hazajöttek. Volt ott minden: útzár, véres összecsapás a rendőrséggel – mely egyébként nem kevesebb mint hétszáz (!) fővel vonult ki –, abroncségetés, kővel dobálás, füstbomba, szkafanderbe, maszkba burkolt orvosok, a nézettség kedvéért saját testi épségüket látványosan kockára tevő, a rendőrökkel együtt futó, lihegő tudósítók…
Azóta is folyik az egymásra mutogatás, a vétkesek keresése. Mivel az önkormányzati választások küszöbén állunk, az ellenzék a kormánypártot gyanúsítja szabotázzsal, zavarkeltéssel, amire amaz támadással reagál. Sokan az egészségügyi miniszter és az illetékesek tehetetlenségében, szakmai felkészületlenségében látják a botrány okát. A félretájékoztatás, az elembertelenedés számlájára írják, hogy például egy galíciai kórházban az emberek gyógyítására felesküdött orvosok örömükben elénekelték a himnuszt, amikor nem hozzájuk vitték a Kínából kimenekítetteket. Az egyik képviselő kifejtette, a koronavírus körüli középkori hisztéria azt jelzi, Ukrajna már rég nem egységes egész, ha járvány törne ki valamelyik régióban, a többi megye elzárkózna tőle. A volt külügyi szóvivő pedig úgy véli, az evakuáltakkal történtek jól mutatják, hova vezetett az ország egyik részének a másik ellen uszítása.
Élek a gyanúperrel, hogy a számos részigazságból, soha nem tudjuk meg, valójában ki állt a Novi Szanzsariban kicsúcsosodott, mesterségesen gerjesztett pánik mögött. De ha valaki egy kicsit is utánaolvas az új koronavírussal kapcsolatos tudnivalóknak, biztos lehet benne, hogy nem a COVID-19 jelenti a legnagyobb veszélyt Ukrajnára. Sokkal több félnivalónk van például a tbc, a kanyaró, a diftéria, a rosszindulatú daganatok járványszerű terjedésétől, melyek éves szinten több százezer ukrán állampolgár életét oltják ki…
Hogy Ukrajnában nem tudták számos más országhoz hasonlóan csendesen, hisztéria nélkül elkülöníteni a Kínából hazatérő embereket, az evakuációt övező titkolózás, szóbeszéd okolható, véli a világsajtó. A kormány nem tudta meggyőzni a lakosságot arról, hogy biztonságban van. Az, hogy a repülőgép három órát körözött Harkiv fölött, majd végül Boriszpilben szállt le, zavart keltett és spekulációkra adott okot a közösségi hálón. Egyes sajtókiadványok az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát okolják, s hozzáteszik, az emberek nem bíznak saját kormányukban, mivel azt átitatta a korrupció.
Ami az eset hosszabb távú következményeit illeti, egyvalami garantált: mivel a tekintélyes külföldi médiumok többsége negatív hangvételben zárta beszámolóia és csak néhányan tették közzé, hogy az evakuáltaknak végül is sikerült sértetlenül eljutniuk a szanatóriumba, biztosak lehetünk benne, hogy ismét jó időre garantált az ország negatív megítélése. A koronavírus úgy gyengítette tovább Ukrajna egyébként is megtépázott hírnevét, hogy még be sem tette lábát az országba.
