Nemcsak Ukrajnában lódultak meg az árak

Bár az infláció mérsékelt emelkedést mutat a Kárpát-medencei régióban, a lakosság nagy részének már nehézségeket okoz a pénzromlás üteme, hiszen az elmúlt időszakban leginkább az élelmiszerek drágultak, ráadásul a bérek továbbra is alacsonyak, főként a nem uniós országokban. Hatványozottan igaz ez Ukrajnára. A Világgazdaságban megjelent összeállítás segítségével mutatjuk be a szomszédos országokban az inflációs állapotokat, viszonyítva azt az ukrajnai valósághoz.

„Negatív dobogón” Románia
Románia tavaly is élen járt a drágulások terén az Európai Unió tagállamai között, de már 2018-ban is vezette a toplistát. Miközben az EU-ban átlagosan 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, addig Romániában decemberben 4 százalékra nőtt az éves inflációs ráta, hogy aztán idén januárban 3,6 százalékra csökkenjen. A szolgáltatások 3,9, a nem élelmiszerek 3,2 százalékkal drágultak, az élelmiszerek pedig 5,08 százalékkal kerültek többe. Mindez jóval meghaladta a nemzeti bank 1,5–3,5 százalékos célsávját.

Évek óta alacsonyan van az infláció Szerbiában
Szerbiában a 2008-as válság után megugrott az infláció. 2011 áprilisában 14,7 százalékos volt a pénzromlás mértéke éves szinten. Ezt követően azonban – a kormány és a jegybank összehangolt intézkedéseivel – 2013-ra 2 százalék körülire mérséklődött. Ez úgy sikerült, hogy csökkentették a nyugdíjakat és a béreket a közszférában. A mai napig alacsony, 2 százalék körüli az infláció a jellemző Szerbiában. 2018 novemberében rekordalacsonyra mérték, akkor éves szinten 1,9 százalékot tett ki a pénzromlás üteme. A jegybank által meghatározott célsáv 1,5–4,5 százalék.

Rég nem látott ütem Szlovákiában
Szlovákiában az idén januárban 3 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ami pontosan megegyezik a tavaly novemberi és decemberi adattal, derült ki az ottani statisztikai hivatal legfrissebb felméréséből. Viszonylag erőteljes volt az infláció üteme tavaly is, 2019 utolsó hónapjában 3 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbi mutatóhoz képest. Ilyen gyors drágulásra legutóbb 2012-ben volt példa Szlovákiában. A legnagyobb, 5 százalékos drágulást az élelmiszerek kategóriájában mérték.

Ukrajnai paradoxon: csökkenő infláció, dráguló árak
És akkor nézzük az ukrajnai helyzetet. Az éves infláció januárban 3,2 százalékra mérséklődött a tavaly decemberi 4,1 százalékhoz képest, a fogyasztói áremelkedés januárban 0,2 százalékot tett ki az előző hónaphoz viszonyítva, közölte az ukrán statisztikai hivatal.
Tavaly az éves infláció 4,1 százalékos volt Ukrajnában, ami az elmúlt hat évben az eddigi legalacsonyabb. 2018-ban még 9,8 százalékos volt az infláció. Az ukrán jegybank januárban 4,8 százalékosra mérsékelte az idei évben várható éves infláció mértékét. A 2020-as évre elfogadott állami költségvetésben a kormány 5,5 százalékos várható inflációval számolt.

Bár a javuló számok alapján akár örülhetnénk is mi, itt élők, de a valóságban erre vajmi kevés okunk van. A hétköznapok során ugyanis olyan árakkal találkozni az élet bármely területén, ami nem az itteni fizetésekhez van szabva. A legfontosabb élelmiszerek, vagy éppen az üzemanyagok ára már rég utolérte a környező országok árfekvését, talán csak az alkohol- és a dohányárak képeznek még kivételt.

A tavaly megválasztott Volodimir Zelenszkij elnöktől sokan azt remélték, hogy jelentősen lejjebb viszi a gázárakat. S bár az az egy évvel ezelőtti díjszabáshoz mérten egyötödével csökkent is, de a szolgáltató külön pénzt szed a földgáz szállítási költségeiért, ami gyakorlatilag eltünteti a tarifacsökkentést, s fogyasztástól függően így száz köbméter ára 600-700 hrivnya körül alakul. A villamos energia kilowattonkénti tarifája évek óta változatlan.
Az emelkedő árakat ellensúlyozva 2020 januárjától 550 hrivnyával emelkedett a minimálbér, s így az bruttó 4723 hrivnyára nőtt, míg a legkisebb nyugdíj 1630 hrivnya. Adómentesen a minimálbérre bejelentett munkavállaló 3800 hrivnyát visz haza havonta. Országosan bruttó 10 ezer hrivnya az átlagbér, Kárpátalján ennél 20 százalékkal kevesebb, Kijevben ellenben akár 50 százalékkal is több a fentebbi átlagnál.

Forrás:

KISZó/Dunda György/VG-grafika

Post Author: KISZó