Volodimir Zelenszkij államfő a koronavírusról szóló hírek árnyékában aláírta a középfokú oktatásról szóló, Budapest és a kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek által is kifogásolt törvényt – derült ki az államfői hivatal honlapján megjelent közleményből.
A törvényt az ukrán parlament január 16-án fogadta el. A közlemény szerint a törvény részletezi a 2017-ben elfogadott oktatási kerettörvény rendelkezéseit, figyelembe véve a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásait. A törvény az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket három csoportba sorolja, különböző modellek bevezetését kínálva fel számukra a középfokú oktatás megszervezésére. A magániskoláknak ugyanakkor – a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően – biztosítja az oktatás nyelvének szabad megválasztását.
Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolták, hogy a jogszabály a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozott áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.
A KISZó-nak írt exkluzív elemzésében dr. Tóth Mihály alkotmányjogász részletesen kifejtette a szóban forgó jogszabály törvénytelen és méltánytalan pontjait.
Budapest a 2017-es oktatási törvény elfogadása óta blokkolja a NATO–Ukrajna Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait. Kijev álláspontja szerint viszont a törvény elfogadásával teljesítették a Velencei Bizottság minden ajánlását, ezért azt várja, hogy Budapest most már szüntesse meg az észak-atlanti szövetséggel való kapcsolattartásának akadályozását.
A középfokú oktatásról szóló törvény egyebek mellett részletesen kifejti a 2017-es oktatási törvény sok vitát kiváltott 7., úgynevezett nyelvi cikkelyét is. A jogszabály három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket. Az első az úgynevezett őshonos népek csoportja, amelybe olyan nemzetiségek tartoznak, amelyeknek nincs saját államuk, valamint nyelvük különösen megóvásra, fejlesztésre szorul. Ez főként a krími tatárok számára kitalált modell. Nekik a törvény biztosítja az anyanyelvi oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az érettségiig, azaz a 11., illetve 12. osztályig.
A második csoportba az Európai Unió valamely tagállamának nyelvét beszélő kisebbségek kerültek, azaz ide tartoznak a kárpátaljai magyarok is. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelvi oktatás. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb 20 százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tanórák 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.
A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélők, elsősorban az orosz nemzetiségűek számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban és attól felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.
A törvény az elnök aláírását követően azután lép hatályba, hogy kihirdették a hivatalos közlönyben.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
