Magyar emlékhely a világ végén.
Az alábbi történetet olvasva lehet, hogy sokan pökhendien rántanak majd vállukon és fitymálva mondják: érdekli a fenét egy kőkupac valahol az Isten háta mögött, egy kietlen kősivatag szélén. Szerintem viszont az a szarvasviperák lakta „kupac” sokkal több, mint egy kőhalom, melynek árnyékában legfeljebb veszedelmes mérges kígyók húzódnak meg, hiszen ezzel az erővel minden egyéb emlékművünk is csak beton, bronz, márvány és vas. A lényeg sokkal inkább az emlékművek spirituális tartalmában keresendő.
Mind küzdünk az elfeledettség és az elmúlás ellen, hát ezért állítunk mementót jeles államférfiúinknak, hadvezéreinknek, (hogy azokat rendszerek és módszerek váltakozásával eltávolítsuk, majd újraavassuk). És így állítunk emléket magyarságunknak egy távoli vidéken, mert most bizony messzi tájra hívom a barangolótársat. Van ugyanis egy ország messze a Dél Keresztje alatt – „amely” nem is olyan régen a Namíbia nevet kapta az országok keresztségében.
Annak egyik legkietlenebb sarkában áll egy kőhalom, melyet ott járt magyarok emeltek. Ma az arra járók „magyar emlékműként” emlegetik.
Felette maga az Ördög és 12 szolgálóleánya őrködik, mögötte a Halál országa kezdődik, történetét pedig Afrika egyik legjelesebb kortárs magyarja, Kondor Imre mesélte el. Az alábbiakban olvashatják az ő leírását arról, hogyan hagytak emléket maguk után honfitársaink, és hogyan tisztelegtek az arra járt magyarok egy hottentotta nyomkereső legendája előtt, az Erongo vulkán lábánál, a Namib-sivatag peremén.
– Namíbia magyar emlékhelye – egyelőre – egy jókora kőhalom a Namib-sivatag peremén, a Khan River és a Swakop River összefolyásánál, ahonnan festői kilátás nyílik mindkét folyó szakadékos völgyére, az Erongo vulkán Oroszlánfej nevű csúcsára és a híres Spickoppe hegylánc tarajos csúcsaira. Trekkopje a hely neve, ami Usakos és Arandis települések között található, a Namib-sivatagon át az óceánhoz vezető út mentén.
Úgy emlékszem 1992-ben mutatta nekem ezt a helyet öreg herero tanítómesterem, Haidula, aki azt mondta: „Mister Imre, ez egy szent hely! Itt kezdődik a Halál országa, amit az Ördög (az Oroszlánfej orom) és 12 szolgálóleánya (a Spitckoppe 12 tarajos csúcsa) őriz.
Gyalogosan ide bejutni csak a folyómederben lehet, és itt még meggondolhatod, hogy továbbindulsz-e vagy visszafordulsz. Tégy le ide egy követ! Az a te köved lesz, és itt várja majd, hogy visszagyere!” Letettem a követ, és lám, azóta több mint hatvanszor jártam ott. Minden alkalommal odaraktam egy újabb követ, és így tettek a velem lévők is. A halom már több mint 2 méter magas volt, amikor egyszer belévágott egy villám és lerombolta. Legközelebbi ottjártamkor természetesen újjáépítettük, került rá egy kis magyar zászló, és ma már a helyi lakosság építi tovább! Van már ott kamionparkoló, buszmegálló és egy hatalmas, vascsőből készült kereszt, benzinkútnak maszkírozva (ez figyelmezteti az arrajárót, hogy csak teli üzemanyag-tartállyal induljon neki a Namibon átvágó útnak). A helyet már sok magyar ismeri, és hamarosan egy kis fémtábla is kerül majd rá, az emlékhely történetével.
-nyomkereső-
