Az ukrán államfő még az amerikai elnökválasztás előtt ellátogathat az Egyesült Államokba – nyilatkozta Volodimir Jelcsenko nagykövet. A látogatás során Volodimir Zelenszkij az USA több államát is felkeresheti. Az elképzelések közt szerepel Texas, ahol ő nyithatja meg a houstoni ukrán főkonzulátust, illetve Seattle (Washington állam), itt mintegy 70 ezer, az utóbbi évtizedekben áttelepült ukrán dolgozik.
Ukrajna USA-beli nagykövete arról nem tett említést, hogy az esetleges látogatás során Volodimir Zelenszkij találkozik-e Donald Trump amerikai elnökkel.
A fentebbi, néhány nappal ezelőtt napvilágot látott hír aligha rengette meg a világot. Nagy valószínűség szerint a legújabb donbászi tűzszünet, a Putyin–Zelenszkij telefonbeszélgetés, a „csúcsra járatott” koronavírus-járvány még országos szinten is háttérbe szorította. Viszont azok, akik szívesen kukkanta(ná)nak a kulisszák mögé, néhány finom utalást nem hagynak figyelmen kívül.
Köztudott, hogy rangot jelent, a diplomáciai jelrendszerben fontos tényező, hogy egy államfőt, miniszterelnököt mikor és hogyan hív meg (meghívja-e egyáltalán) az USA első embere.
Az pedig Volodimir Zelenszkij politikai megítélésén is lendítene, ha egy év leforgása alatt kétszer is eszmét cserélhetne Donald Trumppal. (Mint ismeretes, az ukrán elnök 2019 szeptemberében New-Yorkban már tárgyalt az amerikai elnökkel.)
Az is lényeges üzenet, hogy Ukrajna bővíti egyesült államokbeli diplomáciai misszióját. S még ennél is jelképesebb lehet Seattle, hisz a városban mintegy 70 ezer „új ukrán bevándorló” él. Bár Kijev nem gyakran hangoztatja, politikája alakításában fontos szerepet játszik az ukrán diaszpóra.
Ahogy Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat egykori (2014 és 2018 között) elnöke, az Országgyűlés első ukrán szószólója megfogalmazta: „A jelenkori ukrán diaszpóra, a zsidóhoz, kínaihoz vagy örményhez hasonlóan a világ minden országában megtalálható, és jelentős mértékben befolyásolhatja az ukrán állam integrációját a globális világhoz és az ország versenyképességének javulását az új világrendben. Az ukrán diaszpóra nem egy statikus jelenség, hanem élő szervezet, amely érzékeli a hatásokat és a változásokat, amelyek egy sor gazdasági, politikai és kulturális tényező következményeként lépnek fel”.
Ha mindezt egymás mellé rakjuk, már nem is olyan érdektelen ez a hír…
Horváth Sándor
