A kárpátaljai méhészeknek valószínűleg nem kell bemutatni a nagy viaszmoly hernyóját, amelyet legtöbben csak „szipoly” néven emlegetnek. E jókora rovar hernyója ugyanis az egyik legelterjedtebb méhészeti kártevő, amely a méhviasz megrágásával komoly károkat tud okozni a kaptárakban.
Most viszont a Brandoni Egyetem (Anglia) kutatói meglepő tulajdonságát tárták fel e kártevőnek. A nagy viaszmoly hernyója ugyanis le tudja bontani a műanyag zacskók gyártásához használt polietilént. Publikációik szerint a nagyon éhes hernyó egy évig (vagyis teljes fejlődési ciklusa során) képes volt életben maradni úgy, hogy csak polietilénnel táplálták. A megoldást a méhviaszt és a polietilént alkotó szénláncok hasonló struktúrája, valamint a hernyó bélrendszerének specifikus baktérium-flórája adja. Dr. Le Moine, a kutatást vezető egyik tudós beszámolója szerint
60 lárva mintegy 30 négyzetcentiméternyi polietilén fóliát tudott felfalni, kevesebb mint egy hét alatt.
A téma szakértői ugyanakkor úgy vélik, noha eddig is zajlottak kutatások a műanyagbontó baktériumok anyagcseréjével kapcsolatban, de sem a bakteriális bontás, sem a viaszmoly emésztőrendszere nem jelenthet reális megoldást a műanyaghulladékok megsemmisítése során. Ugyanakkor ezek a tanulmányok hozzájárulhatnak az egyre égetőbb „műanyagszemét-kérdés” megoldásához – írja az IFL Science magazin.
Matúz István
