A százéves Kárpáti Igaz Szó folytatja az egykori és mai kollégák visszaemlékezéseinek közlését, amelyek által az olvasók is betekintést nyerhetnek a lap gazdag múltjába. Legutóbb Bara Tünde tudósítónk emlékezett vissza, most gyesen lévő titkárnőnk, Szalai Anett mondja el mit is jelent számára a KISZó.
17 éve, 2003 decemberében kerültem a Kárpáti Igaz Szóhoz.
Egy nap Kőszeghy Elemér, az akkori főszerkesztő felajánlotta számomra az állást. Sokat gondolkoztam rajta, hogy elfogadjam-e. Őszintén szólva nehéz döntés volt. Féltem az ismeretlentől, a felelősségtől, hiszen ez volt az első munkahelyem.
A szerkesztőségben már voltak ismerőseim, mint Magyar Tímea, Dunda György, Tóth Viktor. Családias hangulat fogadott már az első perctől. Kedvesen fogadtak, mindenki segítőkész volt. Meglepődtem azon, hogy milyen hamar tudtam alkalmazkodni a csapathoz.
Később a titkárnőnk megvált a pozíciójától. A főszerkesztőnk engem bízott meg ezzel a feladattal. Az idő előrehaladtával azt vettem észre, hogy egyre jobban kezdtem megszeretni azt, amit csinálok.
A Kárpáti Igaz Szóban olyan baráti kapcsolataim alakultak ki, amely irigylésre méltó, nem minden munkahelyen van ilyen. Itt megtaláltam a helyem, olyan barátaim, munkatársaim vannak, akikre mindig mindenben számíthatok.
Jelenleg a második gyerekemmel vagyok gyesen, de mindig szívesen látnak a szerkesztőségben. Amikor csak tehetem, meglátogatom kollégáimat. Már nagyon vágyom vissza közéjük.
Szeretem azt a légkört, ami körülvesz abban az épületben. Boldog vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek, a második családomnak vallom őket.
