„…közös erővel kell belevágni a választásokba, mert csak így lehetünk sikeresek”

Az előttünk álló időszakban az embereket leginkább a kistérségek, az új járások megalakulása, az októberre várható önkormányzati választások foglalkoztatják. Persze sok még a kérdőjel, talán több, mint az érdemleges válasz, de mind a városi, mind a járási vezetésnek fel kell készülnie a változásokra, hiszen nagy feladat előtt áll.

Horváth László a ’90-es évek óta vállal szerepet a politikában, sokáig a tiszacsomai tanács képviselője volt. Hét éve pedig a Beregszászi Járási Tanács alelnökeként tevékenykedik, tehát van rálátása a járás korábbi és jelenlegi helyzetére, az ügyes-bajos dolgokra.

Az első kérdés kézenfekvő volt: véleménye szerint mennyire befolyásolja majd az itteni életet a decentralizáció?

– A parlament elfogadta azt a törvényt, miszerint Kárpátalján hat járást hoznak létre: a Beregszászit, a Munkácsit, az Ungvárit, a Rahóit, a Husztit és a Técsőit. A Beregszászihoz csatolták a Nagyszőlősi járást, illetve az Ilosvainak egy részét. Ezáltal a járás lakossága 76 ezerről közel 210 ezerre növekedett, ami sokkal több feladattal is jár majd. Hogy milyen funkciókkal bír majd a járás, még pontosan nem tudjuk, mert a megalakulandó kistérségek szinte minden olyan hatáskört, amit eddig a közigazgatás és a tanács végzett, átvesznek. Például a költségvetés egy része eddig a járási tanácson keresztül került a helyi önkormányzatokhoz, ez is meg fog változni, a kistérségek előreláthatóan központilag kapják majd a támogatást.

– Ön szerint több pozitívumot, vagy több negatívumot hoznak a változások?

– A Beregszászi járás lakosainak közel 76 százaléka magyar, ami sajnos megváltozik, 40 százalék alá csökken, tehát egyáltalán nem beszélhetünk magyar járásról. De igyekszünk ebből is a legjobbat kihozni, és reméljük, hogy több lesz a pozitívum, mint a negatívum. A döntéshozóknak is alkalmazkodniuk kell, és

valószínűleg sokkal több feladat vár majd az új vezetésre, mint ezelőtt,

és a több kilométerre élőknek is nehéz lesz a beutazás a központra, vagyis Beregszászba.

– Ön a járásban még egy jelentős posztot tölt be, hat évvel ezelőtt választották meg először az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség beregszászi járási elnökévé. Jómagam is tapasztaltam, hogy az elmúlt évek alatt nem pihent, sőt, a falvakban számos kulturális rendezvényt, falunapot, fesztivált szerveztek karöltve a KárpátHáz Civil Szervezettel. Mi a helyzet az idei nyárral?

– Még a koronavírus-járvány kitörése előtt sikerült megtartanunk évnyitó rendezvényünket, a farsangi bált, de azóta, mint ahogy mások, mi sem tudtunk rendezvényeket szervezni, a betervezett programjaink rendre elmaradtak. A múlt évre visszatekintve elmondhatom, hogy számos fesztivált, egyéb programot szerveztünk a KárpátHáz Civil Szervezettel közösen. Tehát aktívan részt vettünk nemcsak a politikai, de a kulturális életben is, mert látjuk, hogy az embereknek a sok munka mellett a kikapcsolódásra is nagy szükségük van. Erre pedig a falvakban korlátozottak a lehetőségek, mert sajnos a kultúrházak nem mindenütt működnek, egy-egy falunap, fesztivál pedig színt visz a szürke hétköznapokba. Az is kiemelendő, hogy

járásunk soknemzetiségű, kultúránk sokrétű és sokszínű, ezért évente több ezer turista megfordul a vidékünkön.

Sajnos mindenbe beleszólt a koronavírus, amellett, hogy elmaradtak a rendezvények, látogatók sem érkeznek, de az emberekkel beszélgetve azt tapasztalom, hogy bár hiányolják a rendezvényeket, megértőek, hiszen ők is tudják, első az egészség, ezért be kell tartani az előírt szabályokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Bereg-vidékiek fegyelmezettek, betartották a korlátozásokat, s az, hogy a mi járásunkban volt, van a legkevesebb koronavírusos beteg.

– Bár elmaradtak a fesztiválok, a településeken az élet nem állt le teljesen, építkezéseket lehet látni, ami reményre ad okot.

– Így van, a járás számos településén beruházások folynak. Tiszacsomán sikerült a kultúrház főbejáratát felújítani. A tetőszerkezetet még korábban újjáépítettük, Badalóban egészségügyi központot adtunk át, amely a járásban a harmadik. Ezek mind európai színvonalú intézmények.

Emellett számos megkezdett projekt van, melyek befejezésre várnak, ide tartozik a makkosjánosi szemétfeldolgozó üzem, melynek 2015-ben elkészült az első része, a második felépítéséhez remélhetőleg hamarosan hozzálátnak, és pontot tehetünk ennek a nagy volumenű beruházásnak a végére.

Nagyon fontos ugyanis, hogy tiszta környezetben éljünk, ehhez pedig nélkülözhetetlen az objektum mihamarabbi átadása. A Beregszászt elkerülő út megépítése is hosszú évek óta várat magára. Ebben is vannak előrelépések, a magyar kormány felajánlott 50 millió euró kedvezményes kölcsönt, így van rá esély, hogy a közeljövőben hozzálássanak a munkálatokhoz. Egy másik, hasonlóan régi és fontos projekt a beregszászi kórház „A” szárnyának a befejezése. Úgy vélem, az egészségügyi reform kapcsán lényeges, hogy minél több és jobb szolgáltatást tudjunk nyújtani az itt élőknek, hogy senkinek ne kelljen más járásba, esetleg külföldre mennie kezelésre.

– A Beregszászi járásban eddig, ha nem is gyors ütemben, de történtek beruházások, fejlesztések. Ön szerint ez a jövőben is így lesz?

– Valóban sok program megvalósult és van folyamatban állami finanszírozásból, jótékonysági szervezeteknek köszönhetően, és nem szabad megfeledkeznünk a magyar állam által biztosított támogatásokról sem. Ez utóbbinak számos gyermekintézmény, orvosi rendelő, kultúrház megújulását köszönhetjük.

Bízunk benne, hogy ez folytatódni fog, az a célunk, hogy a Beregszászi járás továbbra is fejlődjön.

– Mondhatjuk, nyakunkon vannak a választások. Mire számít?

– A Beregszászi járásban öt kistérség (Bátyú, Mezőkaszony, Nagybégány, Nagybereg és Beregszász) alakult meg, ezért nagy erőkkel kell készülnünk az október 25-i választásokra. Úgy vélem, a magyarságnak minden szinten össze kell fognia, együtt kell belevágni a választásokba, mert csak így lehetünk sikeresek. A két magyar érdekvédelmi szervezetnek, az UMDSZ-nek és a KMKSZ-nek az a feladata, hogy védje a kárpátaljai magyarság érdekeit, ezért lenne nagyon fontos az összefogás, hogy minél több képviselőt tudjunk bejuttatni a különböző szintű tanácsokba, és hogy a mi jelöltjeink kerüljenek a kistérségek élére.

Hegedűs Csilla