Tiszaágtelek az Ungvári járás legkisebb falvainak egyike. Ennek ellenére erejéhez és lehetőségéhez mérten fejlődik. A település védjegye a mezőgazdaság, vezetője pedig Torma László, aki tíz éve irányítja a közösséget. A közel fél évszázadig Kisdobronyhoz tartozó község 2003 decemberében nyerte el önállóságát, így a mostani egyesítés sokakban rossz emlékeket idézett fel.
A decentralizációs folyamatokról Torma László polgármesterrel, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Tiszaágteleki Alapszervezetének elnökével beszélgettünk.
‒ Meséljen a kezdetekről.
‒ A decentralizációt tőlünk függetlenül indították el. Még a kezdetekkor felvetettem az illetékeseknek, kérdezzék meg erről a lakosság véleményét. Nem találtam halló fülekre. Így amikor önkéntesen/kötelezően választás elé kerültünk, úgy döntöttünk, hogy a Nagydobrony központú kistérséghez csatlakozunk. Erre a döntésre jutott Kisdobrony, Dimicső és a munkácsi járási Csongor vezetése is.
Nem újdonság nekünk ez a fajta társulás, hiszen évtizedekkel ezelőtt már volt hasonló „közösködés”.
Akkoriban a kolhoz és a községháza is összevont néhány települést. A lakosság mentalitása is hasonló. Mezőgazdasággal foglalkozó falvakban élünk, így a célok és a lehetőségek is egyformák. Nem titkolt előnye volt még a kistérségnek, hogy többségében magyar nemzetiségűek lakják.
‒ A lakosok támogatták a döntést?
‒ Az előírásoknak megfelelően falugyűlés keretein belül értekeztünk a csatlakozás lehetőségeiről. Csap és Nagydobrony között választhattunk, mi az utóbbi mellett döntöttünk.
A legfájóbb kérdés a „kisebbségbe” szorulás eshetősége volt, mivel a tiszaágtelekiek évekig küzdöttek az önállósodásért.
Most pedig újfent egy fennhatóság alá kerül több szomszédos település.
‒ Milyen változásokra lehet számítani?
‒ Az új önkormányzati testületben jelentősen módosul a helyi képviselők aránya. Tiszaágteleknek mindössze két küldöttje lesz. Ezért félő, hogy a kisebb lélekszámú falvaknak kevesebb beleszólása lesz a kistérség jövőjének alakulásába.
‒ Mégis lehet előnyös a csatlakozás?
‒ Természetesen nem csak negatívumok származnak belőle. Dotációs település a miénk, a falunak mindössze a földadóból és a vállalkozók által befizetett járulékból keletkezik bevétele. A kistérség megalakulása után a személyi jövedelemadó is helyben marad, növelve ezzel a falu költségvetését. A helyzet stabilizálódása esetén több befektető is érkezhet. Félelmeim a káderhiány miatt vannak, hiszen így is nehéz olyan munkaerőt találni, aki a megnövekedett igényeket is megfelelően ki tudja elégíteni. A felelősség mellett a középszerű fizetések is riasztják az esetleges jelentkezőket.
‒ Terveznek fejlesztéseket?
‒ Céljaink mindig vannak, és lesznek. A társközségek vezetőivel gondolkodtunk egy kistérségen belül közlekedő buszjárat elindításáról, hiszen az ügyintézés és a települések közötti akadálymentes közlekedés ezt megköveteli.
Ehhez útjavítás is szükséges, amiről szintén folytattunk eszmecserét.
‒ Hogyan képzeli el a következő időszakot?
‒ Erős képviseletet csak összefogással tudunk elérni. Megfelelő vezetőre van szükség, aki méltó arra, hogy a kistérség polgármestereként képviselje falvainkat, és egyformán kiálljon annak összes lakosa mellett.
Csuha Ivett
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
