Ukrajna a világ legkorrumpáltabb országainak egyike. Mégis meghökkentő volt, hogy az ország elnöke a néphez intézett kérdései sorában elsőként a korrupcióról, illetve az az elleni szankcióról kérte ki a köz véleményét. Ez érthető is, ha azt nézzük, hogy a médiában szinte állandó jelleggel a vezető hírek között szerepel a téma. Karrierek épülnek, népszerűségi mutatók nőnek vagy zuhannak. Elnökök sorra a korrupció elleni harcot tűzték a zászlajukra. Volodimir Zelenszkij is zéró toleranciát hirdetett választási kampányában. Ám a korrupció köszöni szépen, jól van. Az ukrán portálokon megjelent fejtegetések szerint él és virágzik. 2020-ban épp az elnök környezetében pattantak ki hangos korrupciós botrányok.
A hatályban lévő BTK-ban egy egész sor bűncselekményt sorolnak e kategóriába. Ide tartozik például a költségvetési pénzek nem célirányos felhasználása, a hatalommal való visszaélés, cégek, hivatalok vezetőinek, tisztviselőknek a megvesztegetése, a törvénytelen vagyonosodás, sportversenyek végeredményének befolyásolása és egyebek. A törvénykönyvben kereken húsz cikk foglalkozik az ilyen bűncselekményekkel, a kiszabható büntetésekkel.
Az elnök által feltett kérdés már e téren is sántít, vélekednek a szakértők.
Az abban szereplő „különösen nagy összegek” és „életfogytig tartó elzárás” kifejezések egyik törvénycikkben sem szerepelnek. Jogi értelemben tehát erősen kifogásolható Zelenszkij kérdése.
A jogászok a törvény gyakran alkalmazott, 364. cikkét hozzák fel példaként, amely a hatalommal való visszaélést szankcionálja, ám itt csak súlyos következményekről van szó.
Korrupciós bűncselekmény esetében a BTK két cikke írja elő a legkeményebb büntetést, mégpedig 8-tól 12 évig, vagy 7-től 12 évig terjedő szabadságvesztést.
Vannak továbbá súlyos bűncselekményeket szankcionáló törvénycikkek, ám azok specifikus jellegüknél fogva aligha hatnak a korrupció elleni küzdelemre. A törvénytelen vagyonosodást tárgyaló 3685. cikk viszont, legyen szó bármekkora mértékű vagyonszerzésről, nem tartozik a különösen súlyos bűntények kategóriájába. Sőt ahhoz, hogy valakit e cikk alapján küldjenek börtönbe, a hivatalos jövedelmét legalább 7 millió hrivnyával meghaladó összegnek kell szerepelni a vádban. És azt még be is kell bizonyítani, hogy az összeg törvénytelenül került az illető tulajdonába.
Mindezek fényében nem világos, miért akarna az elnök bárkit életfogytáig börtönbe csukatni.
Megírtuk, hogy Elképesztően sokba kerül a tényleges életfogytosok börtönben tartása
Az a faramuci helyzet állhat elő, hogy egy orvos néhány ezer hrivnyás csúszópénzért kerül élete végéig rács mögé, a más életét szándékosan kioltó gyilkost viszont legfeljebb 15 évre ítélik.
A jogászok fejtegetése szerint a jogi diplomával rendelkező ukrán elnök tisztában kellene hogy legyen a bizonyítási eljárás procedúrájával. Eredményes nyomozás és megdönthetetlen bizonyítékok nélkül senkit nem lehet elítélni. Továbbá alkotmányos aggályokat is felvet az elnök korrupció elleni büntetésre vonatkozó kérdése. Az ország alaptörvénye 58. cikke értelmében senkit nem lehet visszamenően elítélni.
Tehát ha a Zelenszkij féle elképzelés szerint módosítanák a törvényt, akkor sem lehetne a korábban elfogott korrupt egyént életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélni.
Az elnöki szigor csak azokkal szemben működhetne, akiket a szóban forgó jogszabály hatályba lépése után kapnak el korrupciós bűncselekmények miatt. És ismerve az ilyen peres ügyek hosszadalmas, évekig tartó huzavonáját, előfordulhat, hogy az ítélethozatalra egy új elnök hivatalba lépését, és ki tudja, milyen újítását követően kerül sor.
Félő, vélekednek a portálok elemzői, hogy a korrupció elleni szankció szigorítása nem az ilyen esetek csökkenéséhez, hanem épp ellenkezőleg, azok sokasodásához fog vezetni. Mégpedig pont azok körében, akik dolga a jelenség elleni harc lenne…
KISZó-feldolgozás
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
