Kótyuk István (1934–2020) – egy humanista magyar tanár „anyanyelvünk peremén”

Újságíró, nyelvész, nyelvművelő, műfordító, tankönyvíró, gyermekíró… Sokaknak egy egész élet kevés ahhoz, hogy a fentebbi pályák egyikén maradandót alkosson. Kótyuk István mindegyikben jeleskedett. Mégis, leginkább tanári munkássága az, ami ismertté tette, s ami révén kiteljesedett a magyar nyelvet (s egyben e nyelvben eggyé váló közösséget) szolgáló tevékenysége. Az ungvári egyetem, majd a beregszászi főiskola tanáraként magyar szakos pedagógusok generációit oktatta. Százakkal ismertette, szerettette meg ezt a pályát, akik a tőle szerzett tudást diákok tízezreinek adták és adják tovább.

Életútját a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Adattára alapján idézzük fel.

Nagyráton született. Földműves családból származik. Az általános iskolai tanulmányait Ráton kezdte el, majd a Husztról Munkácsra áthelyezett tanítóképzőben szerzett elemi iskolai tanító oklevelet 1953-ban. Az 1950-es években Huszton indult, majd Ungvárra áthelyezett tanárképző főiskola magyar szakán kezdte tanulmányait, ám a főiskolát megszüntették. Így az Ungvári Állami Egyetem orosz nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1958-ban.

Az egyetem befejezését követően a Kárpáti Igaz Szó, majd a megyei rádió magyar szerkesztőségében dolgozott.

Az Ungvári Állami Egyetemen 1963-ban megnyílt Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatója volt 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1997-től a Beregszászon létrejött II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a Filológiai Tanszék vezetője.
Tudományos kutatómunkáját a magyar–ukrán nyelvi kontaktusok és a kárpátaljai magyar nyelvjárások kutatásának szentelte. 1974-ben védte meg kandidátusi disszertációját Az ungi magyar nyelvjárások ukrán jövevényszavai címmel (2007-ben a Nyíregyházi Főiskola jóvoltából nyomtatásban is megjelent).

Kótyuk István élete során több területen alkotott maradandót: kutatásai, műfordításai, lexikológiai, lexikográfiai munkássága, oktatói tevékenysége egyaránt kiemelkedő.

Részt vett a Nyíregyházi Főiskolán az ukrán-magyar és magyar-ukrán szótár, illetve szótári adatbázis szerkesztésében, főszerkesztőként jegyzi a beregszászi főiskolán megjelent magyar-ukrán és ukrán-magyar iskolai szótárakat. Emellett műfordítóként igyekezett közelebb hozni egymáshoz a két szomszédos nép kultúráját: ukrán szépirodalmi alkotások fordítójaként is ismert. Több tucat általános és középiskolai magyarnyelv-tankönyv szerzője, felsőoktatási jegyzetek szerkesztője. Sokoldalúságát jelzi, hogy Kincses István néven gyermekverseket írt és publikált a helyi kiadványokban.

Fontosabb elismerések, díjak:

Csűry Bálint-díj (1993)

Ukrajna Kiváló Oktatási Dolgozója (2004)

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Arany János-életműdíja (2009)

Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (2016)

Kárpátaljai Fejlesztéséért (a Kárpátaljai Megyei Tanács és a megyei állami közigazgatás érdemérme (2019)

Tomcsányi Hűségdíj (2020)

Fontosabb művei:

Anyanyelvünk peremén. Nyelvészeti tanulmányok. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.

Kótyuk István, Украинские заимствования в уҗанском венгерском говоре. Az ungi magyar nyelvjárás ukrán jövevényszavai. Szerkesztette és az előszót írta Zoltán András. Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 22. Kiadja a Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke. Nyíregyháza, 2007. 340 lap

Mondattani elemzések. Segédkönyv a magyar nyelvtan tanulmányozásához. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Ungvár, PoliPrint, 2007.

Gyermekversek: Kincses István név alatt: Rongybaba. Gyermekversek. Illusztráció: Bergelyi. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1995.

Műfordítások:

Ivan Necsuj-Levickij: Mikola Dzserja (kisregény);

32 udmurt népdal (Izsevszk, 1983);

Leszja Ukrajinka: Régi mese (1989),

Leszja Ukrajinka. Erdei rege. (Tündérjáték három felvonásban ukránul és magyarul). Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.

Arvo Valton: Kávéházi párbeszédek. Novellák, versek, miniatűrök.

Fontosabb tankönyvek:

Magyar nyelvtan. A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák 4., 5., 7-8., 8-9. osztálya számára (a Ragyanszka Skola Kiadó több kiadása) Magyar helyesírási tanácsadó a középiskolák 4-10. osztálya számára (Ragyanszka Skola Kiadó, 1982)

Magyar nyelv [Text] : tankönyv az általános oktatási rendszerű magyar tannyelvű középiskolák 6. osztálya számára / I. Kótyuk. – Csernyivci: Bukrek, 2006.

Magyar nyelv. Tankönyv az általános oktatási rendszerű magyar tannyelvű középiskolák 7. osztálya számára. Csernyivci “Bukrek”, 2007.

Magyar nyelv [Text] : tankönyv az általános oktatási rendszerű magyar tannyelvű középiskolák 8. osztálya számára

 

„A magyar nyelv a Szovjetunióban deklaráltan egyenjogú volt a többi nyelvvel. Ez a nyelvi egyenlőség azonban féloldalú volt: a kommunista párt tömegkommunikációs igényeinek kielégítését, eszméinek terjesztését volt hivatott szolgálni. Állami intézményekbe – az iskolákat és a médiumokat kivéve – a magyar nyelvet be nem eresztették. (Hivatalokban egy magyarul írt kérvényt sem fogadtak el, egyetlen űrlapot sem nyomtattak magyar nyelven). Így a magyar nyelv használatának tere erősen beszűkült, s ma is, a magyar közösségekben is csak a társalgásra, a mindennapi élet dolgaira, a magánszférára korlátozódik. Írásos használata tehát csak a sajtóban van – ha nem számítjuk a tankönyvkiadást, a szépirodalmi könyvkiadást, no meg az emberek magánlevelezését. Sajtónk nyelve így az egyenjogúság szomorú reklámjaként egyedül árválkodik, a tudományos és a szaknyelvek, a hivatali nyelv, egy gazdag és fejlett szépirodalmi és társalgási nyelv gyámolítását nélkülözve.”

Kótyuk István: Anyanyelvünk peremén,

A kárpátaljai magyar sajtó nyelve, 1993

 

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó