„Mert szeretetre van szükség…”

Emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás

Mint arról beszámoltunk, a rendhagyó koszorúzásra november 21-én, szombaton kerül sor a Szolyvai Emlékparkban. 

A Szolyvai Emlékparkbizottság elsődleges feladata, a sztálinizmus áldozatai jelképes nyughelyének gondozása mellett, az, hogy felvállalta az elhurcolások tényeinek, történetének feldolgozását, teret ad a korszakot dokumentáló kutatásoknak, elősegíti a tudományos és ismeretterjesztő munkák megjelenését –mondta bevezető előadásában dr. Tóth Mihály, a testület elnöke az Emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás… címmel megtartott konferencián.

A bizottság tevékenysége utóbbi hónapokban több említést érdemlő eredményt hozott – folytatta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke.

Immár több mint 11 ezer ártatlan áldozat nevét sikerült felkutatni és megörökíteni a zarándokhely siratófalán.

A márványtáblák a Kárpátaljáról malenykij robotra kényszerítettek mellett több anyaországi település mártírjainak is emléket állítanak.

Sajnos ez idő alatt megmagyarázhatatlan, barbár cselekedetekre is reagálni kellett. Vandálok négy alkalommal pusztítottak, okoztak károkat. Ezért is fontos, hogy a Kárpátaljai Szövetség anyagi támogatásával elkészült, és a napokban üzembe helyezik a térfigyelő rendszert – tájékoztatott az elnök.

A konferencia, melyet a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke szervezésében a beregszászi Európa –Magyar Házban tartottak meg, (ám élőben is sugároztak ITT) két kiadvány bemutatójával folytatódott.

Dr. Zékány Krisztina, az egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője Élni kell, élni muszáj – A GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján ’2019. című gyűjteményét mutatta be, majd dr. Zubánics László az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946 című munkájának magyar és angol nyelvű kiadását elemezte.

A UMDSZ-elnök kiemelte: a kötet értékét az adja meg, hogy a szerző tudományos szinten és igénnyel dolgozta fel választott témáját. Így a munka hiteles hivatkozási forrásul szolgál a kutatók számára.

Beke Mihály András író, Magyarország beregszászi külképviseletének konzulja Az erdélyi magyarok 56-ja című előadásában a forradalom és szabadságharc romániai visszhangját, az azt követő megtorlásokat foglalta össze.

Molnár D. Erzsébet A kárpátaljai görög katolikus magyarság és a málenkij robot című tanulmányát ismertette. A fiatal kutató újszerű eszközökkel tárta fel a témát, s az így kapott eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.

„Mert szeretetre van szükség, hogy… szenvedés után megbékéljenek a lelkek…” Marosi István görög katolikus pap ezt választotta azon értekezése mottójául, melyben Ortutay Jenő (1889–1950) áldozópap, politikus, mártír életútját idézte fel. A görög katolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő 1928-tól 1938-ig Beregszász városbírója volt. 1945-ben a szovjet hatóságok 10 év kényszermunkára ítélték, a lágerben halt meg.

Dr. Dupka György újabb kutatásairól számolt be, melyek során az 1953– 1956 közötti kárpátaljai magyar és ukrán csoportos megmozdulásokat tárta fel.

Meskó János történész a 75 éve kivégzett Demjanovich Péter Pál rahói görög katolikus papról, kanonokról, a magyar országgyűlés felsőházi tagjáról értekezett.

Bimba Brigitta helytörténész A nagyszőlősi és a felső-tisza-vidéki sváb nők internálása 1944–1945 fordulóján a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának 7161. sz. parancsa alapján című kutatásának eredményeit osztotta meg az érdeklődőkkel.

KISZó-tudósítás

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó