A magyar tanintézményben kétszer annyi tanuló elférne.
Nem sokkal a tanév megkezdését követően jártunk a Bátyúi Középiskolában. Nagy munkálatok zajlottak, a külső felújításon dolgoztak. A másik bejárathoz közelítve a járvány miatt a szabad ég alatt kialakított „tanterem” volt berendezve. Az igazgató irodájába belépve megpillantom a nagy tartályokban tárolt kék folyadékot – egy ideig el vannak látva fertőtlenítőszerrel. Az iskola mindennapjaiban a karanténkorlátozások határoznak meg mindent.
– Hogyan viselik a korlátozásokat a gyerekek? – szegezem rögtön a kérdést az igazgatónak.
– A mindennapok részévé vált a fertőtlenítés, a fokozott óvatosság – magyarázza Baraté Béla. – A kicsiknek nem kötelező a maszkviselés, a felsősök pedig kibírják a szünetben. Már fél éve tart a járvány, van, aki megszokta, más viszont épp hogy elszokott tőle. Főleg amiatt, hogy nyáron kicsit enyhítettek a korlátozásokon, és sokan már meg is feledkeztek az óvintézkedésekről. Őket nehéz volt ismét rávenni a maszkviselésre.
De az első hét volt csak ilyen átmeneti, utána megszokták, hogy az udvarról bejövet megmossák vagy fertőtlenítik a kezüket.
A járási vezetés biztosította az iskola számára a fertőtlenítőanyagot, mutat az igazgató a mögöttem lévő tartályokra, kaptak lázmérőket is, illetve néhány maszkot, de inkább azt ajánlják, mindenki használjon saját maga varrt, mosható szájmaszkot, hogy spóroljanak.
– A külső felújításon kívül milyen változások várhatóak még a közeljövőben?
– A teljes külső felújítást és szigetelést a bejárattal kezdték. Tavaly volt tető- és fűtésrendszercsere.
Ígéretet kaptunk a belső felújításra is, aminek a finanszírozásába valószínűleg a magyar állam is besegít. Nem panaszkodunk. Az iskola Genius-pont, vagyis nálunk is tartanak foglalkozásokat a GENIUS Jótékonysági Alapítvány tehetséggondozó programja keretében, ezért felszerelést is kaptunk tőlük, amiért hálásak vagyunk. A közigazgatási reform keretében hamarosan mi is átalakulunk bázisiskolává itt a Bátyúi kistérségben. A választások utáni időszakra halasztottuk az igazgatóválasztást is. Meglátjuk, hogy maradok-e vagy sem. Itt kezdtem a pályámat 1994-ben, 2013 óta vagyok igazgató. Bárki is kerüljön az intézmény élére, nem lesz könnyű dolga. Elég lesz eligazodni ebben az új helyzetben, amit most a járvány is tetéz.
A közigazgatási reform még sok fejfájást fog okozni nekünk, érzem.
A mi iskolánk roppant tágas. Dupla annyi gyerek is elférne, mint most. Az intézmény 500 tanulóra volt tervezve 1971-ben. Sokba kerül a fenntartásunk. Jelenleg 209 gyerek jár ide, a tanári kollektíva 21 fős. Ha valaki felmondana, gondban lennénk… Tavalyelőtt 28 elsőst írattak be, tavaly 36-ot, ami miatt két osztályt is nyitottunk. Az idén azonban csak 9 elsős kezdte meg a tanévet. Hozzánk néha be szoktak íratni egy-két ukrán anyanyelvű nebulót, ám ennek fordítottja, hogy magyar gyereket vigyenek az ukrán iskolába, itt ritka. Nálunk is megtanulhatja az államnyelvet, ha akarja.
– A végzősöknél milyen a továbbtanulási ráta?
– Az idén 14-en érettségiztek, közülük csak ketten mentek Magyarországra tanulni, a többiek a szülőföldi intézményeket választották a továbbtanulásra. Akadt, aki inkább munkába állt.
A szabad ég alatti tanteremben sok órát tartottak, amíg az idő engedte. A tornaóra is kint zajlott. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma javaslatára a tanintézményekbe egy darabig csak az alsósok jártak, az 5-11. osztályosok áttértek a távoktatásra, most már viszont mindenki ismét visszaült az iskolapadokba.
Az iskola tanulóira méltán büszkék a tanárok.
Az idén könyv- és fejlesztő játékcsomagot, ún. Csodasarkot nyertek a Nemzetpolitikai Államtitkárság Miénk a város! online versenyén. Kárpátaljáról 7 iskola gazdagodhat ezekkel a hasznos eszközökkel.
Az igazgató elmondta, a tanárok felkészültek és kitartók, de senki sem örül a távoktatásnak. A tavaszi váltás hatásait most mérik fel. Mindössze két nyugdíjas tanáruk van, de nekik sem okozott gondot a digitalizálás. Inkább az jelent problémát, hogy néhány gyereknek nincs megfelelő készüléke, amin becsatlakozhatna az online órába, esetleg nincs, aki kontrollálja otthon a tanulását.
Miközben az intézményvezető kikísért, szembe jött velünk Demeter Róbert.
A Beregsomi Általános Iskola igazgatója elmondta, nekik 97 gyerekük van. Abban reménykedtek, hogy minél tovább járhatnak iskolába, mert náluk sincs mindenkinek biztosítva a technikai felszereltség. Az igazgató saját tapasztalatból tudja, mekkora gondot okoz a digitális oktatás, amikor több gyerek van a családban. Náluk otthon három van, emellett még ő is dolgozik a számítógépen.
Simon Rita
