Megbeszélést folytattak a kárpátaljai magyarok az EBESZ képviselőivel

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetősége az oktatási intézményben fogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőit december 4-én a délelőtti órákban, számolt be a karpatalja.ma hírportál. A megfigyelők az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is tárgyaltak.

Az EBESZ tagjai az Ukrán Biztonsági Szolgálat november 30-i házkutatásaival kapcsolatban keresték fel a Rákóczi-főiskolát, a korábbi razzia egyik fő színterét.

Az EBESZ ivano-frankivszki irodájából december 3-án jelezték érkezési szándékukat a főiskolára a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány ügyében folytatott nyomozás kapcsán – tájékoztatta a Kárpátalja.ma szerkesztőségét a megbeszélést követően Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora.

Elsősorban aziránt érdeklődtek, hogy mit és milyen alapon kerestek az alapítvány irodáiban – mondta a rektor.

A tájékoztatást követően az EBESZ kérésére Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, Csernicskó István és Kozák Andrea – a házkutatás során jelenlévő főiskolai jogász – általános információkkal látta el a szervezet képviselőit a főiskola és az alapítvány működéséről és a házkutatás részleteiről.

A megbeszélés során a főiskola vezetősége felhívta a vizsgálóbizottság figyelmét arra a tényre, hogy a nyomozást egy Kárpátalján kívüli intézmény, a Zaporizsjai Bíróság hagyta jóvá, amelynek semmilyen kapcsolata nincs az alapítvánnyal. Ez azt feltételezi, hogy Kárpátalján, sem a szomszédos megyékben nem akadt olyan bíró, aki aláírt volna ilyen nevetséges vádakon alapuló feltételezést, mint a hazaárulás vagy államellenes cselekmények.

A kárpátaljai magyar közösség jogkövető magatartást tanúsít, eszében sincs semmiféle államellenes cselekedetek végrehajtására.

Csernicskó István hangsúlyozta az EBESZ-megfigyelőknek, hogy az SZBU fegyveres házkutatásai az épületben hatással vannak a főiskolára mint oktatási intézményre is, amely rontja az intézmény presztízsét, negatív hatással lehet az intézmény jelenleg folyamatban lévő akkreditációjára.

A megbeszélés során tágabb kontextusban is szó esett a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a nyelvi és oktatási jogoktól egészen a decentralizáció kérdésköréig. A Szürtei kistérség Himnusz-ügyéről és a ma reggeli fenyegető üzenetről is szó esett – tette hozzá Csernicskó István.

A megfigyelők által korlátozott idejű megbeszélésen nem volt arra lehetőség, hogy megfelelően kitérjenek minden kárpátaljai magyarságot érintő témára, ezért a főiskola vezetősége angol és ukrán nyelvű kiadványokat adott át az EBESZ tagjainak a kárpátaljai magyarság állásfoglalásáról a kisebbségpolitikával kapcsolatban.

 

A szervezet képviselői Dejan Pavlovic vezetésével a beregszászi Európa-Magyar Házban találkoztak dr. Zubánics Lászlóval, az UMDSZ elnökével, akivel a kárpátaljai magyarság helyzetéről, illetve az aktuálpolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét, számolt be  az UMDSZ sajtója. 
A megbeszélés során elemezték a kárpátaljai magyarság helyzetét, a kisebbségi, illetve a nyelvi jogok betartását, többek között, hogy milyen hatással van a decentralizáció a kisebbségi intézményhálózat további sorsára, fennmaradására. Dr. Zubánics László többek között kifejtette, hogy könnyen lehetséges, hogy a költséghatékonyság oltárán az új kistérségi önkormányzatok több közművelődési és közoktatási intézményt is „feláldozhatnak”, elsősorban összevonás útján. A beszélgetés során szóba került a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítő képességének csökkenése az új járásokban (a Beregszászi járásban ez az arány 75 százalékról 40 százalék alá csökkent), a magyar pártok szereplése a nemrég lezajlott önkormányzati választásokon. Természetesen nem maradhatott ki a megbeszélésből a megyei tanácsi többség kialakítása körül kialakult szembenállás sem.
Az EBESZ-misszió munkatársait érdekelte a KMKSZ elnöke, illetve az általa vezetett közalapítványokkal szemben indított vizsgálat körülményei, részletei, illetve az UBSZ által a napokban végrehajtott házkutatások kapcsán kialakult közhangulat is. Zubánics László kifejtette: érdemes az ügyet megfontoltan, higgadtan kezelni. A vizsgálatot bonyolító hatóságnak a közeljövőben perdöntő bizonyítékkal kell előállnia. Valószínűsíthető, hogy ilyen nem áll rendelkezésre, ezért a nagy csend a hivatalos oldalon. Addig is mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, – a kommentárok során mindenkinek ebből kell kiindulnia, minden más csak spekuláció.
Sajnálatos, hogy ezeket az eseményeket egyesek a kárpátaljai helyzet kiélezésére, illetve az ukrán-magyar kapcsolatok zsákutcába irányítására használják fel.
Erre utal a magyarokat fenyegető maszkos videó a Youtube-n, illetve a találkozó előtt nem sokkal ismeretlen címről érkezett fenyegetőzés, amelyek a magyaroknak („Kárpátalja megszállóinak”) patkánymérgezést helyez kilátásba, mondván, hogy egy hét múlva megjelennek ezzel kapcsolatban az „első fecskék” is. A címzettek között állami hivatalok, önkormányzatok, külképviseletek, civil szervezetek, iskolák, óvodák és magánszemélyek is vannak. Valószínűsíthető, hogy az augusztus 20-i „üzenetekhez” hasonlóan ezeket is külföldi IP-címekről küldték, ennek ellenére fontosnak érezzük, hogy a rendvédelmi szervezetek ezeket kivizsgálják.
Az EBESZ-munkatársakat érdekelték az új Választási Kódex hatásai az önkormányzati érdekképviseletre, a Szürtei Kistérségi Önkormányzatnál „rögzített incidens” részletei. A felek megállapodtak arról, hogy a közeljövőben szorosabbra fűzik együttműködésüket, s kölcsönös tájékoztatást adnak egymásnak.

 

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó