Magyarország a szomszédos, egykor vele ellenséges államok legtöbbjével immár a szövetségesi viszony elmélyítésén dolgozik. Ukrajnában azonban központi, kormányzati szintre emelkedett a magyar közösségekkel szembeni fellépés – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának csütörtöki ülésén.
Szijjártó Péter éves meghallgatásán elmondta: a hét szomszédos országból hatban él olyan magyar nemzeti közösség, amellyel a szoros kapcsolattartás a bizottság hatáskörébe tartozik, és a hatból öt országnál idén sikertörténeteket építettek. Példaként említette, hogy új híd épült Komáromban, amely Szlovákia és Magyarország közös tulajdona, Szerbiában bevonták a magyarokat a kormányzati munkába, Romániában az RMDSZ erős parlamenti képviseletet tud biztosítani az erdélyi és székelyföldi magyaroknak.
Ukrajnáról a miniszter azt mondta, ott azonban a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés és a magyarok megfélemlítése továbbra is a kormányzati politika fókuszában van és „a legsötétebb szovjet időkre emlékeztető eszközöket használnak magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok folyamatos megfélemlítésére”.
„A helyzet Magyarország és Ukrajna között súlyos, a Kárpátalja közös ukrán–magyar sikertörténetté alakítására vonatkozó ukrán kormányzati felhívások egyelőre a propagandaszövegek szintéjén maradtak” – jegyezte meg.
Megítélése szerint szégyenteljes, hogy miközben a magyar kormány több tízmillió forintból támogat kárpátaljai intézményeket, az ukrán állam zaklatja, megfélemlíti a magyarokat. A miniszter megjegyezte: ennél „már csak a nemzetközi szervezetek cinikus hallgatása” szégyenteljesebb.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „Szeparatizmusról és revizionizmusról beszélni a kárpátaljai magyarság és a kárpátaljai magyar kormányzati politika tekintetében hülyeség.”
Több képviselő is azt kérdezte a minisztertől, mit tud tenni Magyarország az ügyben. Szijjártó Péter válaszában kifejtette: a kormány csak azokat az eszközöket tudja használni, amelyek abból fakadnak, hogy Magyarország bizonyos nemzetközi integrációk tagja, Ukrajna meg nem, de erre törekszik.
Jelezte: továbbra is élnek ezzel az eszközzel és a további ukrán integráció feltételéül a kisebbségi jogok érvényesítését szabják, többi között a NATO-ban.
A határon túli magyarok képviseletével kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette: ahol sikerült megvalósítani az egységes nemzeti képviseletet, ott „erősebb a hangjuk” a magyar közösségek képviselőinek, és jelezte, jó lenne, ha a Felvidéken is létrejönne az egységes képviselet.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
