A lelki elcsendesedés, az ünnepre hangolódás időszakát éljük. A keresztény világ Jézus Krisztus születésének napjára, a karácsonyra készül. A külsőségeken túl, mire kellene leginkább összpontosítani? – kérdezte a KISZó Katona Viktóriát, a Csapi Református Gyülekezet lelkipásztorát.
– Miről kellene szólni az adventi időszaknak?
– Az adventi időszak a várakozásról szól. Fontos lenne, hogy ne csak úgy belecsöppenjünk az ünnepbe, hanem az embereknek elcsendesedve kellene várniuk a karácsonyt, az Úr Jézus Krisztus születése napját. A mai világban nagy erővel hatnak a társadalomra a külsőségek. Ezekkel nincs is gond, amíg előbbre nem kerülnek a valódi várakozás lényegénél. Az alapvető probléma ott kezdődik, amikor többet törődünk azzal, hogy külsőségekben a házunk megújuljon, mint azzal a lelki házzal, amit kaptunk. Az adventi hangolódás csodálatos lehetőséget kínál arra, hogy Isten segítségével rendezzük életünket. Ha így teszünk, akkor a Karácsony nem meglepetésként, teherként lesz jelen, hanem meghitt, igazi kapcsolat alakulhat ki Isten és közöttünk.
– Egy furcsa, eseménydús, bezártságba kényszerített évet zárunk. Jobban szomjazunk a jóra, a szeretetre?
– Véleményem szerint nem. Valójában az elégedetlenség az, ami az emberekben inkább jelen van. Úgy gondolom, hogy ezek a bezárt pillanatok is áldássá tudnak formálódni. Persze nem jó, hogy megtörténik, de azt is tudjuk, hogy Isten akaratán kívül semmi nem történik ebben a világban, illetve mindennek oka és célja van. Ha jobban vágynánk a jóra és szeretetre, akkor nem azon elégedetlenkednénk, hogy mi az, amink nincs meg, hanem a legjobbat hoznánk ki abból, amink megvan.
– Miért éppen most fordítunk nagy figyelmet az elesettekre?
Azért, mert a szeretet ünnepeként van definiálva a karácsony. Ez nagyon sok ember számára egyenlő azzal, hogy megnyugtatva a lelkiismeretét adakozzon a szegényeknek, a rászorulóknak, az árváknak, az özvegyeknek. Az év azonban nem csupán 3 napból áll, hanem 365-ből. Jó lenne, ha mindannyiszor eszünkbe jutnának azok, akikkel nekünk jót kellene cselekedni.
– Mégis mi karácsony legnagyobb csodája?
– A helykészítés. Véleményem szerint az, hogy Jézus Krisztus eljött erre a földre és megtanított bennünket arra, miként hasonlíthatunk hozzá, hogyan lehet áldásként élni. A karácsony legnagyobb csodája az, hogy átélhetjük a vele való közösséget.
Bara Tünde
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.