Kárpátalján romlott az immunizálási szint.
A Védőoltás Hetét Európában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első alkalommal 2005-ben szervezte meg. Akkor kilenc ország csatlakozott a kezdeményezéshez, 2007-ben pedig már huszonöt. Időközben Ukrajna is társult a mozgalomhoz. Az immunizációs hét céljáról és jelentőségéről Viktorija Timcsik, a megye főepidemiológusa és Polyák Mihály, a Megyei Infektológiai Kórház főorvosa beszélt a KISZó-nak.
Magyar Tímea
– A WHO európai irodája által szervezett kampány üzenete az, hogy mindenkinek szüksége és joga van az oltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. A kezdeményezés célja a tudatosság fokozása mind a szülők, mind az egészségügyi dolgozók körében –fejtette ki Viktorija Timcsik. – Mi teszi indokolttá? Európában a statisztika igen változatos képet mutat. Sok országban az immunizáción kívül rekedt személyek teljesen védtelenek maradnak a fertőző betegségekkel szemben. Folyamatosan előfordulnak olyan járványok, melyek kockázatnak teszik ki a gyerekeket és nagy gazdasági terhet rónak az adott ország egészségügyi rendszerére. Nem kétséges, hogy a védőoltás a halálozás és a rokkantság megelőzésének igen hatékony módja, melynek költségei csupán töredékét teszik ki a gyógyításénak. Ennek ellenére például 2005-ben a régióban közel 600 ezer csecsemő nem részesült alapimmunizálásban diftéria, tetanusz és pertusszisz ellen. Hogy miért? Ennek számos oka van.
Például ha az oltóhely nehezen vagy egyáltalán nem elérhető, ha a szülők nincsenek tudatában az oltás jelentőségének, néhány fertőző betegség súlyosságának és szövődményeinek.
Vannak országok, ahol a korábbi hatékony immunizálási tevékenység következtében alacsony a fertőző betegségek előfordulási aránya, ezért néhány csoport kétségbe vonja a védőoltások szükségességét. Több csoport – ahogy ez nálunk is történik a kanyaró elleni oltási botrány óta –, egyenesen azt sugallja, hogy a vakcinációk nem biztonságosak, holott a tudomány azt támasztja alá, hogy az minden gyermek számára létfontosságú, s mindegyiküknek egyenlő esélyt ad az egészséges élethez.
– Milyennek ítéli szűkebb pátriánk járványügyi helyzetét?
– Kedvező járványügyi helyzetéről csak akkor beszélhetünk, ha az életkorhoz kötött kötelező oltások hosszú évekre visszamenőleg meghaladják a 98 százalékot. Mindez az érvényben lévő oltási rendszer folyamatos korszerűsítése, az európai normákhoz való igazítása révén válhat lehetővé. Napjainkban a koronavírus elleni immunizáció fontossága áll a figyelem középpontjában, ám a többi fertőző betegség elleni védekezés ugyanilyen fontos, hogy elkerüljük az újabb járványok kialakulását. Kárpátalján legutóbb 2017 és 2019 között észleltünk tömeges kanyarós megbetegedéseket. Mint kiderült, a fertőzöttek többsége nem volt immunizálva.
2019-ben a diftéria ütötte fel fejét régiónkban, amit egy külföldi diák hurcolt be. Akkor két hónap alatt 58 ezer embert sikerült beoltani a veszélyes kór ellen.
A sajtóban rengeteg ellentmondásos hír jelenik meg, foglalkozik a különféle Covid-vakcinák megbízhatóságával. Ezek többnyire megrendelt cikkek. A jelenleg alkalmazásban lévő vakcinák a gyártótól függetlenül mind biztonságosak és hatékonyak – hangsúlyozza Polyák Mihály.
– A védőoltásoknak köszönhetően évente két-hárommillió gyerek életét mentik meg világszerte. Ami az elmúlt három hónapot illeti, a kötelező védőoltások tervét nem sikerült megfelelően tartani, mindössze 11,8 százalékát végeztük el, amiben közrejátszott a koronavírus-járvány (közlekedési korlátozások, az egészségügyi személyzet megbetegedése) és egyes oltóanyagok hiánya.
Januárban lejárt a tbc elleni BCG oltóanyag szavatossága, emiatt csupán a tervezett oltásmennyiség 6,6 százaléka lett beadva.
Ám március eleje óta a megye rendelkezésére áll a szükséges mennyiség, az újszülötteket a családorvosoknál lehet beoltani. Például a hepatitis B oltások 18,1 százaléka, a több betegségtől védő kombinált AKDP oltások mindössze 7 százaléka valósult meg a hatéveseknek. Az idei első negyedévben ezenkívül 885 szülő írt nyilatkozatot, melyben lemondott gyermeke beoltásáról.
A fentebbiek függvényében a szakemberek nagyobb öntudatosságra szólítják a lakosságot, arra buzdítanak, saját és családtagjaik egészsége védelmében éljenek a fertőző betegségek elleni védekezés legbiztosabb módjával, és ejtsék meg a szükséges védőoltásokat.