A kormány az adásvételekből évi több milliárd dollárt remél.
Egyre közeledik a földmoratórium feloldásának időpontja. A kormány – az eddigiekkel ellentétben – a folyamatos elnapolások helyett konkrét javaslatokat, lebonyolítási terveket, várható értékesítési eredményeket tesz közzé. A végleges változat azonban még várat magára, a már hatályban lévő törvényt ugyanis módosítások tömegével bombázzák.
Csuha Ivett
A mezőgazdasági területek értékesítési tilalmának részleges feloldását 2021. július 1-jére tervezik, a földpiac nagyobb liberalizációját azonban 2024. január 1-jére jósolják.
A moratórium részleges feloldása az ukrán állampolgároknak kedvez, akik maximum 100 hektár összterületű mezőgazdasági rendeltetésű földet vásárolhatnak fel. 2024. január 1-jétől az ukrán tulajdonban lévő vállalatoknak is engedélyezik az adásvételt. Esetükben 10 ezer hektár a limit.
A törvény tiltja a külföldieknek történő eladást, emellett hontalan személyek, más ország állampolgárainak tulajdonában lévő társaságok és más államok sem szerezhetnek mezőgazdasági földterületet. E tilalom feloldása csak népszavazás útján lehetséges.
Vince István, a BeregLand Egyesület elnöke, a Beregszászi kistérség alpolgármestere lapunk megkeresésére elmondta, jelenleg mindenkinek joga van 2 hektár földterületet igényelni. Hozzátette, rengeteg akadályba ütközik, aki ebbe belevág.
– Fizikai képtelenség, hogy minden állampolgár éljen ezzel a lehetőséggel. Egész Ukrajnában nincs annyi mezőgazdasági földterület, s hatványozottan igaz ez Kárpátaljára. A Beregland feladata, hogy földhöz juttassa az arra jogosultakat, illetve segítse a tulajdonjog bejegyzését a kiutalt részlegekre – avat be Vince István.
A szakember szerint a leggyakrabban felmerülő probléma, hogy az igénylők többsége elegendőnek véli a községi tanácsok által kiadott dokumentumot.
– Az az sajnos nem elegendő, hiszen az nincs érvényesítve, ezért a föld bármikor elvehető. Szervezetünk egyik nem titkolt célja, hogy a helyiek tulajdonában maradjanak a település határaiban és az azon túl fekvő részlegek. A hozzánk fordulóknak jogi tanácsadást biztosítunk, segítünk nekik eligazodni a bürokrácia útvesztőiben.
Mennyit ér egy hektár?
Az ország vezetése szerint a moratórium júliusi részleges feloldása után a földpiac nagysága körülbelül évi 3 milliárd dollár lesz. A prognózis szerint az átlagos éves földforgalom legfeljebb 1,5 millió hektárt tesz ki. A kormány hektáronként 2000 dollár átlagárat határozna meg – olvasható az Interfax Ukrajina tájékoztatójában. Vince István szerint ez aránylag reális.
Lényeges különbség figyelhető meg a nyugati és keleti országok földáraiban. Hollandiában több tízezer eurót is elkérhetnek egy hektár termőföldért. Romániában hozzávetőlegesen 1200 eurótól indulnak az árak, és elérhetik a hektáronkénti 6-8 ezret is. Magyarországon évek óta folyamatos áremelkedés figyelhető meg. Míg 2008-ban 1900 eurót ért egy hektár termőföld, úgy az utóbbi években már 4500 eurót is elkérhetnek érte.
A kistérségek is földterülethez jutottak
Április 28-án a Legfelső Tanács második olvasatban is jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a települések határain túl fekvő földterületek kistérségi tulajdonba történő átadását. Kivételt képeznek azok a részlegek, amelyekre az államnak szüksége van funkciói teljes körű ellátásához. A dokumentum felhatalmazza a helyi önkormányzatokat a területek rendeltetésének megváltoztatására, amihez mindenképp a tulajdonosok kezdeményezése szükséges. A végrehajtás azonban a helyi önkormányzatok beleegyezésével történik.
A törvény továbbá javasolja, hogy a lényeges döntések joga kerüljön át a helyi önkormányzat képviselőtestületeinek hatáskörébe.
Vince István szerint az állami tulajdonban lévő földterületek veszteségesek. Példaként hozta fel a nagybaktai kísérleti állomást, mely már valós tevékenységet szinte nem folytat, nem nemesítenek új fajtákat, és fejlesztések sem történnek. Véleménye szerint a területet érdemes lenne olyan vállalatoknak kiadni, melyek nyereséggel üzemelnének.
Pozitívumok is vannak
2021 első negyedévében közel 110 millió hrivnya földadó folyt be a kistérségek költségvetésébe Kárpátalján – számolt be a megyei adóhivatal.
A teljes összegből 102,3 millió hrivnyát jogi, több mint 7,1 milliót pedig magánszemélyek utaltak.
Vince István kifejtette, a kistérségek számára a földbérlés kifizetődő.
– Jelentős adóbevételeket hoznak azok a földterületek, melyeket vállalatok vettek bérbe. Az ebből származó profit az adott település fejlődését szolgálja – fejtette ki a szakember.
Mezőváriban alig van kihasználatlan földterület
Mezőváriban folyik a tulajdonjogi kérdések rendezése. Varga Tamás elöljáró arra biztat mindenkit, mihamarabb vétesse nyilvántartásba vagyonát.
– A mezőgazdasági rendeltetésű földek adásvétele egyelőre nem lehetséges, ám a közeljövőben mindenkinek ajánlatos rendbe tenni a tulajdonjogot igazoló dokumentumokat – mondta Varga Tamás, Mezővári elöljárója.
A korábban földmérőként is tevékenykedő szakember hozzátette, az esetek többségében az idő kulcsfontosságú.
– Például az öröklés útján szerzett vagyon átíratása, illetve az állami tulajdoni lap beszerzése is minél hamarabb történjen meg. A lényeg, hogy minden földhasználónak a tulajdona be legyen regisztrálva a telekkönyvi (kadaszteri) rendszerben – fejtette ki Varga Tamás.
Az elöljárótól megtudtuk, Mezővári térségében a „páj”-os (az egykori kolhozból kapott) földek nyilvántartásba vétele a jellemzőbb.
– Az eredeti tulajdonos halála esetén ezek átíratásához közjegyző kell. Emellett szükség van a tulajdoni lapra vagy kivonatra, a halálesetet igazoló dokumentumra, illetve az új tulajdonos személyi igazolványára és kódszámára. Nem elhanyagolható az illeték befizetése sem.
Varga Tamás elmondása szerint a településen kevés a kihasználatlan földterület. A falu határán kívül eső, a község mérlegén nem szereplő földek a járási közigazgatást gazdagították.
A kisvállalkozókat támogatják
Az állam hektáronként 5 ezer hrivnya összegű támogatást ígér a családi gazdaságok fejlesztésére. Az összeg nem haladhatja meg a gazdaságonkénti 100 ezer hrivnyát – nyilatkozta Denisz Smihal miniszterelnök.
„A kormány módosított az állam által nyújtott pénzügyi segítség folyamatán. A határozat növeli az újonnan alapított gazdaságok szántóföldegységre jutó támogatásának összegét” – áll a közleményben.
A miniszterelnök kifejtette, az agrárium támogatása és az ágazat fejlesztése ösztönzően hat az ország gazdaságára, erősíti az élelmezés biztonságát és a vidéki területek fellendülését.
„Jelentős kiaknázatlan mezőgazdasági potenciált látunk, különösen a kis családi gazdaságok esetében. Ukrajnában összesen közel 50 ezer gazdaság működik. Ezek kis földterületeket művelnek” – mondta Smihal.
Hozzátette, az ilyen gazdaságok nem mindig rendelkeznek egyenlő feltételekkel az erőforrások elérhetőségét illetően, mivel a nagy piaci szereplők elcsaklizzák azokat. Jelenleg a kis családi gazdaságok fejlesztése az egyik prioritás.
A kormány által elfogadott határozat szerint az újonnan létrehozott farmergazdaságok támogatásának összegét hektáronként 3 ezerről 5 ezer hrivnyára növelték.
A dokumentum kiküszöböli az állami támogatás megszerzésének adminisztratív akadályait is (csökken a benyújtandó okmányok száma, lerövidül a döntéshozatal ideje).
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
