Május utolsó hetében a Legfelső Tanács emberjogi, a Doneck, Luhanszk megyék, a Krími Autonóm Köztársaság, Szevasztopol város ideiglenesen megszállt területeinek deokkupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségekkel és a nemzetiségek közötti kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottság tagjai tájékozódó körúton vettek rész, amely során más kérdések mellett az előkészületben lévő kisebbségi törvény tervezetét ismertették a nemzeti kisebbségek képviselőivel, áll az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sajtójelentésében.
A program keretében találkozókra került sor Mariupolban, Melitopolban, Odesszában, Umanyban, illetve Csernovicban. A körút utolsó állomásaként a bizottság tagjai Kárpátalján ismerkedtek a nemzetiségi közösségek mindennapjaival, kiemelt figyelmet fordítva a kárpátaljai romák problémáira. Május 31-én az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalában egy közel háromórás konferencia keretében a kárpátaljai nemzeti közösségek (magyar, ruszin, roma, szlovák, német) civil szervezeteinek képviselői tájékoztatták a parlamenti bizottság tagjait mindennapjaikról, illetve az őket foglalkoztató kérdésekről. A vendéglátók nevében Anatolij Poloszkov, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke és Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket.
Bevezető előadásában Dmitro Lubinec, a bizottság elnöke rövid tájékoztatót tartott a testület munkájáról. Mint kifejtette, a bizottság „önszorgalomból” kezdett el foglalkozni A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában című törvénytervezet kidolgozásával. Ukrajna Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény záró és átmeneti rendelkezései 6 hónapban szabták meg a nemzeti kisebbségekről szóló törvény megalkotását, s azt a kormány feladatául tűzték ki. Mivel a kormány részéről ilyen jellegű megkeresés nem történt, illetve Ukrajna Művelődési Minisztériumában is megszűnt (átalakult) a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó hatóság, ezért a bizottság úgy vélte, felelősséggel tartozik a tervezet előkészítése ügyében. Fő ok: az 1992-ben elfogadott kisebbségi törvény sok esetben elavult, egyes tételei pedig ellentmondanak az időközben elfogadott új törvényeknek. A parlamenti bizottság döntése értelmében a tervezet megvitatására 2021. május 21–31. között került sor Ukrajna különböző régióiban, majd a beérkezett javaslatokat „összegyúrva” a tervezet szövege június 1-jén felkerült az illetékes bizottság honlapjára (https://kompravlud.rada.gov.ua/news/main_news/74363.html). A tervezet megvitatását 2021. június 4-re tervezik egy online konferencia keretében, s ezt követően a bizottság plenáris megvitatásra jegyzi be a tervezetet.
Bár a törvénytervezet társadalmi vitája első pillantásra megfelel azoknak az elvárásoknak, amit a törvény, illetve a nemzetközi fórumok (köztük a Velencei Bizottság) elvárnak egy ilyen törvény megalkotóitól, sajnos magát a tervezetet a kárpátaljai fórum résztvevői nem látták. Hasonló „megvitatásra” került sor Ukrajna többi régiójában is, ahol egy kb. 10 oldalas prezentáció kivonatos tételei kerültek az érdeklődők kezébe. Ennek ellenére – köszönet az országos nemzetiségi ernyőszervezetek tájékoztatásának – a kárpátaljai magyarság képviselői „képben voltak”, s megfelelő javaslatokat, illetve módosításokat fogalmaztak meg a normaszöveghez. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében dr. Zubánics László elnök több dokumentumcsomagot nyújtott át a bizottság elnökének, amelyben A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában szóló tervezethez elkészített módosítási javaslataik mellett több, a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvénytervezet, illetve javaslat is helyet kapott.
Az UMDSZ az előkészített törvénytervezet szövegével kapcsolatban az alábbi módosítási javaslatokat, illetve kritikai megjegyzéseket fogalmazta meg:
az új törvénytervezet esetleges elfogadásáig a nemzeti kisebbségek társadalmi kapcsolatainak rendszerét Ukrajna Alkotmánya, a jelenleg hatályos A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában című törvény, illetve több nemzetközi megállapodás szabályozza. Néhány, ide kapcsolódó kisebbségi jogot Ukrajna Az oktatásról, Az általános középfokú oktatásról, illetve Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvényei „újraszabályoztak”, jelentősen szűkítve azok mindennapi alkalmazását.
Mindenképpen alkotmánysértőnek tartjuk, hogy korlátozásra kerül/került az anyanyelven történő oktatás, illetve az anyanyelv szabad használatának joga. Ugyancsak alkotmányellenes a már meglévő jogok új törvények által történő szűkítése. A tervezetből hiányoznak, illetve csak részlegesen kerültek bele azon nemzetközi kötelezettségvállalásokból származó jogok, amelyek biztosítását az európai integráció keretében Ukrajna magára vállalta és jogrendjébe illesztette.
A jelenleg is hatályos törvénnyel ellentétben a tervezetből nem látszik, hogy milyen formában kerülhet megvalósításra a nemzeti kisebbségek helyi és államhatalomban való részvételének joga. A tervezet egyik hibája, hogy a kisebbségi jogok leírása a legtöbb esetben deklaratív jellegű, hiányoznak a konkrét megfogalmazások. Emellett a törvényalkotó nem figyelt oda azon kötelezettségekre, amelyek Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény záró és átmeneti tételei előírnak (a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai a választási folyamatokban, illetve a referendumokon, a kultúra, a könyvkiadás, a nyilvános rendezvények, a reklámok, az államhatalmi szervek, illetve az önkormányzatok megnevezése terén).
Az UMDSZ elnöke üdvözölte a parlamenti megvitatásra az államfő által beterjesztett Az ukrajnai őshonos népekről szóló törvénytervezet szövegét, amely megfogalmazása szerint megfelelő jogi hátteret biztosítana a nemzeti közösségek ukrajnai fejlődéséhez, amennyiben azokat kiterjesztenék a többi nemzeti kisebbségekre is.
Zubánics László tájékoztatta a jelen lévő bizottsági tagokat, illetve a Legfelső Tanács emberjogi biztosának képviselőit azon levélváltásokról, amelyeket Tarasz Kreminy, az államnyelv védelmével foglalkozó biztossal, a Miniszteri Kabinettel (Denisz Smihal miniszterelnök), illetve az emberjogi biztos hivatalával (Ljudmila Deniszova) a nyelvi ombudsman tevékenysége kapcsán folytattak. Mint kifejtette: az államnyelv megfelelő és mindennapos használatát csak pozitív példákkal szabad ösztönözni, mindenféle fenyegetés, ijesztgetés erősen kontraproduktív hatást vált ki.
A témával kapcsolatban Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is hosszabb előadást tartott, tételesen felhívva a figyelmet azokra a passzusokra, amelyek ellentmondanak Ukrajna Alkotmányának, illetve nemzetközi kötelezettségvállalásainak.
Barta József előadásában kitért azokra az atrocitásokra is, amelyekre az elmúlt időszakban került sor, többek között a szürtei himnuszéneklés körül kialakult hisztériára, illetve a KMKSZ által működtetett jótékonysági alapítványok ellen folytatott, immár „végtelenítettnek tűnő” nyomozásra, mindezek gyakorlatilag ellehetetlenítik a munkát.
A javaslatokra, felvetésekre reagálva Dmitro Lubinec elmondta, hogy a felvetett javaslatokat és módosításokat megvizsgálják, s lehetőség szerint beillesztik a tervezet szövegébe, azonban a normaszöveggel kapcsolatban a végső szót a parlamenti frakciók fogják kimondani. A politikus az őshonos népekkel kapcsolatban kifejtette: a törvénytervezet alapgondolata, hogy csak azok a nemzeti közösségek kaphatják meg ezt a státust, amelyek nem rendelkeznek anyaországgal (esetünkben ezek a krími tatárok, a karaimok és a krimcsakok). Felvetődött még annak a gondolata, hogy a romákat is megillesse ez a jog, azonban ez további konzultációkat igényel.
Ami a nemzeti közösségek jelképhasználati jogait illeti, ennek törvényi szabályozására a közeljövőben kerül sor. Az elképzelés szerint a nemzeti zászlók megfelelő, szabályozott használata engedélyezésre kerül, ellentétben a más államok szimbólumaival (ukrajnai értelmezésben a himnuszok ebbe a kategóriába tartoznak).
A szóban forgó törvénytervezet kapcsán a KMKSZ később nyilatkozatot adott ki, amiben társadalmi vitát szorgalmaz. A kulturális szövetség elnöksége által elfogadott nyilatkozat pozitív fejleménynek tekinti, hogy a döntéshozók 2021. június 4-én országos szintű online-megbeszélést tartanak a törvénytervezettel kapcsolatban a nemzetiségi kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel. Érthetetlennek tartja azonban, hogy mindeddig miért nem tették közzé a törvénytervezet szövegét.
A nyilatkozat rámutat, hogy az érvényben lévő, a nemzeti kisebbségekről szóló 1992-es törvény az európai gyakorlatnak megfelelően viszonylag széles jogokat biztosít az országban élő nemzetiségek számára. A KMKSZ elnöksége abban bízik, hogy „az új szabályozás tovább bővítené, és nem szűkítené a már meglévő kisebbségi jogokat”, ezért felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a tervezet szövegének ismerete nélkül lehetetlen érdemi vitát folytatni a kisebbségekkel a témában.
„Ezért nyomatékosan kérjük, hogy a döntés meghozatala előtt hozzák nyilvánosságra a törvénytervezet teljes szövegét, és szervezzenek ebben az Ukrajna jövője szempontjából fontos ügyben valódi társadalmi vitát” – áll a KMKSZ nyilatkozatában.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
