Környezeti neveléssel mentesítenék a Tiszát a hulladéktól.
Kőrösmezőn és Ungváron kötött ki a MüMü, azaz a Műanyag Műhely az elmúlt héten. A magyarországi PET Kupa elhivatott önkéntesei – akik közel 10 éve tisztítják a Tiszát a folyami hulladéktól – stilizált hajó formájú műhelyben és környékén mutatták és mutatják meg gyerekek bevonásával, miként hasznosítható újra az a műanyag, amit korábban a Tisza árterében gyűjtöttek. Molnár Attila Dávid természetfilmessel, a Pet Kupa társalapítójával, az 5 ország 1 folyó projekt egyik szervezőjével beszélgettünk a környezeti nevelés fontosságáról.
Szabó Sándor
– Milyen céllal érkeztek Kárpátaljára?
– Az itteni magyar tannyelvű iskolákkal együttműködve szeretnénk kifejleszteni egy olyan tanmenetet, amely bemutatja a gyerekeknek, hogy miért érdemes újra felhasználni műanyagot. Abban bízunk, ha ez sikerül, akkor sokkal kevesebb hulladék kerül a folyóba. Gondoljunk bele, hogy egy szelektív hulladékgyűjtő használata milyen absztrakt. Miután iszunk egy palackból eldobjuk, és onnantól kezdve megszűnik vele a kapcsolatom, nem is tudom, mi történik vele. Mi a MüMü-vel megpróbáljuk a gyerekeket végigkísérni a műanyag újrahasznosításának minden lépésén. Nagyon nagy különbség, hogy itt egy pillanatra sem veszítik el a kapcsolatot a műanyaggal. Ebben segít az 5 ország 1 folyó program. A kezdeményezés, amint annak elnevezése is jelzi, az öt országon átfolyó Tisza vizének megtisztítására összpontosít.
Többek között célja, hogy a felnövekvő nemzedék gondolkodását az ökológiai tudatosság irányába vezesse. Kőrösmezőn és Ungváron működünk együtt a magyar tannyelvű iskolákkal, Beregszászban is vannak partnereink.
Ezek a kezdeményezések elszigeteltek még, de ha összeállnak egy hálózattá, akkor majd drámai változást fogunk tapasztalni. A Tisza közös kincsünk, közös értékünk, ezért foglalkoznunk kell a tisztaságával. Ahogy a Tisza összeköti az országainkat, úgy minket is összeköt a célunkban.
– Honnan jött a Műanyag Műhely ötlete?
– A PET Kupa önkéntesei Pet Kalózoknak nevezik magukat, azért, hogy egy kicsit szokatlan módon próbálják megmutatni, hogy minden rosszban van valami jó. Esetünkben, hogy a folyami szennyezés ellen lehet tenni magával a műanyaggal. Kicsit nyakatekert gondolat, de ha belegondolunk abba, hogy pillepalack hajókat építünk, máris figyelemfelkeltő akciót hajtottunk végre. A MüMü, vagyis a Műanyag Műhely pedig egy arra irányuló kísérlet, hogy
ha megmutatjuk a gyerekeknek, mi mit tanultunk a műanyagról, akkor talán alapvetően megváltozik a gondolkodásuk. A műanyag a fához hasonló alapanyag lehetne, csak a fával sokkal régebb óta élünk együtt.
A fafajtákat többnyire ismerik a gyerekek, viszont a műanyagról ez nem mondható el. Itt a kicsik nagyon sok fajtáját, típusát megtanulhatják. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható. Nem haszontalan szemét, hanem érték. Ez az 5 ország 1 folyó program egyik kulcsüzenete, mely átadására létrehoztuk a Műanyag Műhelyt. Utánfutón gördül egyik településről a másikra, és álljon a főtéren vagy az iskolaudvaron, pillanatra a hajókabin hangulatával egy röpke a folyóra repíti a látogatót.
– Milyen tárgyak készülnek a Műanyag Műhelyben?
– A legfontosabb, amit el szeretnénk érni, hogy amikor egy gyerek belép a MüMü-be egy hulladék darabkával végigmegy a folyamatokon: darálás, olvasztás, formábaöntés visz magával egy használati tárgyat – vonalzót, tollat, virágcserepet, karabinert, Pet Kalóz érmét – egy emléket, amely nap mint nap emlékezteti őt arra, hogy ez a műanyag sokkal többre képes, mint hogy kihörpintem belőle az üdítőt, aztán eldobom. Ebben az anyagban sokkal több potenciál van, akkor jó a műanyag, ha sokszor egymás után használjuk. Gondoljunk egy autóra, egy telefonra vagy egy laptopra, milyen sok ezerszer nyomunk meg egy billentyűzetet. Erre jó a műanyag: sokszor hosszú időn át lehet használni.
– Mi a tapasztalat, a gyerekek mennyire vevők az effajta szemléletformálásra?
– Azt láttuk, hogy a kárpátaljai gyerekek nagyon nyitottak, kedvesek, kíváncsiak. Az elején kicsit meg vannak szeppenve, talán azt hiszik, hogy egy tanórára jönnek, aztán kiderül, ez sokkal inkább „vándorcirkusz”, a PET Kupa vándorcirkusza. Bármerre nézünk a világban, a folyószennyezés mindenütt összetett probléma, okozója nem csak a gondatlanság. Gazdasági nehézségek, társadalmi feszültség, az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés, valamint az ismeretek hiánya áll a szennyezés hátterében. Ráadásul a szennyezés nem ismer ország határokon, a folyók az áradással továbbviszik azt.
Ekkora feladatot csak együtt lehet megoldani, döntéshozók, civilek, szakemberek, kutatók, természetvédők és helybeliek részvételével. Mindebben kiemelt szerepe van a tanítóknak, tanároknak, oktatóknak. Rajtuk is múlik, hogyan gondolkozik a felnövekvő nemzedék.
– Több mint kilencéves a Tiszai PET Kupa, az évek alatt nagyon nagy utat jártak be. Mikor jöttek az első kézzelfogható eredmények?
– Az évek alatt rá kellett döbbennünk, hogy Kárpátalja kulcsfontosságú ebben a folyómentő akcióban. Nagyon lényeges, hogy tudjuk, ez nem mehet tovább. Túlterheljük a természetet. Egy darabig tud tisztulni, de van egy pont, ahonnan már nem. Nagyon fontos elkezdeni tisztítani a folyóinkat, mert elérkeztek a teherbíró képességük határához.
Azt hiszem, ha ezek a gyerekek is elkezdik szelektíven gyűjteni a hulladékot, ha beindul a nemzetközi együttműködés, ami az utóbbi néhány hónapban elkezdődött, akkor itt néhány éven belül drámai változás lesz, javulás várható.
Már most van olyan vízitúrázó Kárpátalján aki szedi a szemetet, aki igazi PET-kalóz. Magyarországon huszonöt év után tavaly volt az első olyan áradás, amikor már nem hozott műanyagot a folyó, mert elvágtuk a hulladék útját. Egyből kaptuk a leveleket horgászoktól, természetjáróktól, hogy amióta ők élnek, ilyet nem láttak.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
