A kilencedik összehívású Legfelső Tanács megalakulása óta a képviselők nem kevesebb mint 2997 törvénytervezetet nyújtottak be. Az ilyen esetekre szokták mondani: a mennyiség nem feltétlenül biztosítéka a minőségnek.
Ez nem magánvélemény. Ugyanis Olekszij Kosel, az Ukrajnai Választók Bizottságának vezetője szerint nem is a jogszabálytervezetek számával, hanem a minőségével van probléma. A döntő beterjesztések többsége kidolgozatlan, szakmailag kezdetleges. Még többet sejtet a szakember azon megállapítása, miszerint a képviselők tisztában vannak azzal, hogy fércmunkákat nyújtanak be, s azt is tudják, hogy tákolmányuk soha nem kerül a parlament napirendjére, viszont a törvénytervezet-gyártás ügyes módja tevékenységük hatékonyságának igazolására.
Az Ukrajnai Választók Bizottsága közzétette a legszorgalmasabb törvénygyártók névsorát. A lista szerint Natalja Korolevszka, az Ellenzéki Platform – Az Életért politikusa nyújtotta be a legtöbb tervezetet, szám szerint 240-et. A „kétszázasok” sorába tartozik még párttársa, Jurij Szolod (221) is. Halina Tretyakova és Danil Hetmancev a Nép Szolgája soraiból 178, illetve 177 dokumentumot jegyzett. A pártelnökök versenyét Julija Timosenko nyeri. A Batykivscsina vezetője 145 jogszabálytervezet megalkotója.
Hogy a látszattevékenység gyanúja-vádja nem teljesen alaptalan, azt a kisebbségi törvénytervezet megszületésének néhány kulisszatitka is alátámasztja. Igaz, ez esetben nem a bőség, hanem az írott szöveg hiánya okozott problémát.
Tudniillik az ukrán kormány Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény záró és átmeneti rendelkezéseit (amely 6 hónapban szabta meg a nemzeti kisebbségekről szóló törvény megalkotását) nem hajtotta végre. Amikor szükségessé vált a tervezet, hirtelen-hamarjában a parlament emberi jogi bizottsága „önszorgalomból” készített egyet…
Mindezek ismeretében csodálkozzunk-e azon, hogy a tervezetek szövege hevenyészett?
S ha csak ez lenne a legnagyobb baj…
Horváth Sándor
