Olekszij Petrov tündöklése és bukása – Mi következhet ezután?
A tavaly ősszel lezajlott önkormányzati választások óta eltelt egy év alatt már harmadszor rendeződnek át az erőviszonyok a Kárpátaljai Megyei Tanácsban. Elsőre a Nép Szolgája a Ridne Zakarpattyával szorosan együttműködve alakított ki maga köré többséget, később a felek szakítottak, a Ridne partvonalon kívülre került. A múlt héten azonban újabb fordulat következett, a négy kárpátaljai parlamenti képviselő köré szerveződött regionális párt alaposan kibabrált a zöldekkel, s útilaput kötött Olekszij Petrov tanácselnök talpára. A testület 8 fős magyar frakciója valamennyi esetben bölcsen reagált, s kimaradt a sárdobálásból. Alábbi elemzésünkben megpróbálunk magyarázatot találni a botrányoktól sem mentes koalíciókeringő mikéntjeire.
Dunda György
Első felvonás: SZBU-s tiszt a megyei tanács élén
Kezdjük a kályhától, a 2020 őszi választások után így oszlott meg a 64 mandátum: Ridne Zakarpattya 12, Nép Szolgája 11, KMKSZ 8, Batykivscsina 8, Andrij Baloga Csapata 7, Európai Szolidaritás 6, Za Majbutnye 6, Ellenzéki Platform – Az Életért 6. Sokakban megrökönyödést váltott ki, hogy Olekszij Petrov személyében először ültettek egy „légióst” a megyei tanács elnöki székébe. A korábban a kormányzói posztot is betöltő titkosszolgálati vezérőrnagyot 37 támogatói vokssal választották meg a testület élére a 2020. december 7-i alakuló ülésen. Ugyan az elnök megválasztása titkos módon történt, de a kiszivárgott információk alapján az alábbi frakciók tagjai támogatták a hatalompárt jelöltjét: Ridne Zakarpattya–12, Nép Szolgája–11, Batykivscsina–8, Európai Szolidaritás–6.
Azaz Kárpátalján egy sajátos Zelenszkij–Porosenko–Timosenko–Avakov (a Ridnét a volt belügyminiszterrel hozták összefüggésbe) kvartettbeli együttműködés tanúi lehettünk. A két alelnöknek Andrij Seketát (Batykivscsina) és Denisz Mant (Európai Szolidaritás) választották meg. Ez egyben azt is jelentette, hogy a hatalomra kerülő erők szakítottak azzal az íratlan hagyománnyal, hogy a megyei közgyűlés egyik alelnöke korábban mindig magyar volt. Az előző összehívású megyei tanácsban Barta József töltötte be ezt a posztot, előtte Brenzovics Lászlóé volt a szóban forgó pozíció. Nem elég, hogy a magyarok partvonalon kívülre szorultak, a KMKSZ elnökét alattomos titkosszolgálati eszközökkel még szülőföldjéről is elűzték, erődemonstráció gyanánt pedig kommandósok szálltak meg több magyar intézményt. A kárpátaljai politikai cirkusz záróakkordja pedig az volt, hogy az alakuló ülés végeztével a Porosenko-párt bejelentette, hogy ellenzékbe vonul, az alelnöki pozícióra azért volt szüksége, hogy jobban tudja kontrollálni a hatalmon lévőket…
Második felvonás: a Ridne Zakarpattya megtette a kötelességét, a Ridne mehet
Néhány hónap elteltével azonban megromlott a közgyűlés két legerősebb frakciójának viszonya. Nem hivatalos információk szerint pénzügyi-gazdasági vonalon kerültek konfliktusba egymással. Az értesülések arról szóltak, hogy a korábbi szövetségesek egymás háta mögött keresik az alternatív koalíciókötés lehetőségét. A háttérben zajló tárgyalások nyilván a 8 tagú képviselettel rendelkező magyar frakció szempontjából is nagy súllyal bírtak, hiszen egy esetleges átrendeződéssel esély nyílhatott a pozícióik megerősítésére.
Az átrendeződés aztán a nyár elején fokozatosan meg is történt. Előbb csak a megyei tanács állandó bizottságai élén történtek jelentősebb változások. Két, stratégiailag különösen fontos grémium irányítása is visszakerült a KMKSZ-frakció keze alá. Brenzovics László lett a vállalkozásfejlesztési, infrastrukturális, bankügyi és beruházási bizottság vezetője, míg Orosz Ildikó az oktatási, tudományos, művelődési, egyházi, ifjúsági, sport, nemzeti kisebbségi és információs bizottság irányítását vette át, ami az előző összehívású megyei tanács idején is az ő hatáskörébe tartozott. Emellett a Nép Szolgája, az Andrij Baloga Csapata, a Za Majbutnye és az Ellenzéki Platform–Az Életért frakciói megszavazták a KMKSZ-képviselők indítványát, s a megyei tanács azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy vizsgálják felül a szervezet elnöke, Brenzovics László ellen zajló törvénytelen eljárásokat, és szüntessék meg a magyar intézmények elleni, valós jogalapot nélkülöző vegzálásokat.
A fentebb leírt konstelláció képezte le tehát az új megyei koalíciót. Később menesztették Petrov két helyettesét is, hiszen a mögöttük álló frakciók ellenzékbe kerültek. Az egyik alelnöki posztot az Olekszandr Ledidához köthető Za Majbutnye politikusa, Vaszil Ivancso kapta meg, a másik elviekben a magyaroknak juthatott volna. Ám a KMKSZ-frakció jelezte, számukra nem a poszt a lényeges, hanem az, hogy a magyarok lakta vidékekre is arányosan jusson az államilag finanszírozott infrastrukturális projektekből. Ha megnézzük a Bereg-vidéken zajló útépítéseket, ez sikerült is. Ellenben a magyar frakció másik kérése nem teljesült, a magyarellenes provokációk továbbra sem szűntek meg, a politikai szándékból kreált nyomozati cselekményeket azóta sem szüntették meg.
Harmadik felvonás: a bosszú…
És akkor elérkeztünk 2021. október 28-hoz, amikor ismét váratlan fordulatot vettek a megyei közgyűlésben a cselekmények. Olekszij Petrov 20 perccel az aznapra összehívott ülésszak kezdete előtt érvénytelenítette azt, valamint törölte a napirendről 15 kommunális tulajdonban lévő egészségügyi intézmény összevonásának, strukturális átalakításának a tervét. Az ülésszak november 25-re történő elnapolása ellenére 36 képviselő mégis megjelent, azaz érvényes volt a kvórum. A képviselők megválasztották a ridnés Volodimir Csubirkót levezető elnöknek, aki azonnal napirendre tűzte az Olekszij Petrov tanácselnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány megszavazását, amit 35 igennel el is fogadtak. Igennel szavaztak az Ellenzéki Platform – Az Életért és az Andrij Baloga Csapata frakciók tagjai, melyek nemrég még Petrov mellett tettek hűségesküt. Szintén jelen voltak a Ridne Zakarpattya, a Batykivscsina és az Európai Szolidaritás képviselői. Az így összejött többség új elnöknek a Ridne Zakarpattya színeiben politizáló Volodimir Csubirkót jelölte, akinek a megválasztását november 4-re napolták el. Azaz egy újabb megyei többséggel számolhatunk, amiből már a zöldeket golyózták ki az egykori szövetségesek.
Olekszij Petrov azonnal összehívott egy sajtóértekezletet. Ezen elmondta, mindaz, ami lejátszódott, komoly jogi aggályokat vet fel, ezért feljelentést tett az ügyészségen, valamint a rendőrségen. A Nép Szolgája kárpátaljai koordinátora, a botrányairól is elhíresült Mikola Tiscsenko a közösségi médiában publikált videójában pedig egyenesen azt állította, hogy az ülésszakot ismeretlen fegyveresek, sejtései szerint orosz katonák védőszárnyai alatt tartották meg, s szeparatizmussal vádolta meg a képviselők azon részét, akik menesztették Petrovot. A valóságban ATO-s veteránok voltak az ülésteremben. Odakinn is botrányos jelenetek zajlottak, a bezárásoktól tartó egészségügyisek megrohamozták az épületet, a karhatalom emberei útjukat állták, kisebb dulakodás alakult ki a felek között. Csak azután csillapodtak a kedélyek, hogy kiderült, ejtették a napirendről az intézmények bezárásának tervezetét.
Az elmúlt napokban aztán gőzerővel folyt és azóta is folyik az üzengetés, egymás meggyanúsítása. Az új többség azzal vádolta meg Petrov embereit, hogy megpróbálták eltávolítani a megyei tanács hivatalos honlapjáról az elnök menesztéséről szóló határozatot. A megyei Fehér Ház hivatali folyosóit rendőrök lepték el, irodákat pecsételtek le. A háttérben pedig nyilván folyik a politikai egyezkedés. Hogy mit főznek ki ebből, elviekben november 4-én derült volna ki, ám az aznapra tervezett ülésszakot november 6-ra, azaz szombatra halasztották.
Nem hivatalos információk szerint a háttérben javában zajlanak a kijevi elnöki iroda és a formálódó új többség között a konzultációk. Amennyiben a Ridne Zakarpattya adja az új elnököt, könnyen elveszíthetik a kormányzói posztot, hiszen Anatolij Poloszkov az ő kvótájuk alapján lett kinevezve. Még az sem kizárt, hogy a Nép Szolgája jelöltje válthatja Petrovot.
Kimért magyar távolságtartás
Amint látjuk, az elmúlt egy évben csak úgy rotyogott az a bizonyos politikai konyhafazék. Némi túlzással élve akár drámainak is nevezhetnénk azokat az előzményeket, amelyek felvezették a Kárpátaljai Megyei Tanács tavaly december 7-i alakuló ülését. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyes intézményeinél és személyesen a szervezet elnökénél tartott házkutatásokat a legtöbb politikai elemző a közgyűlésben zajló koalíciós háttértárgyalásokkal hozta összefüggésbe.
A botrányos előzmények után a megyei magyar frakció tagjai nem vettek részt a megyei tanács új elnökének a megválasztásában. Képviselői beiktatásuk után valamennyien elhagyták az üléstermet, ily módon is tiltakozva a kárpátaljai magyarság elleni durva hatósági fellépés miatt.
„A megyei magyar frakció egyhangúlag elítéli a körülöttünk kialakult helyzetet, ezért mandátumaink felvétele után nem vettünk részt a megyei tanács elnökének megválasztásában, tiltakozásul elhagytuk a termet” – foglalta össze az akkor történteket Péter Csaba, a magyar frakció tagja.
A megyei közgyűlés KMKSZ-es magyar frakciója távol maradt a múlt heti botrányos eseményektől is. Megkeresésünkre Péter Csaba elmondta, a politikai sárdobálásban nem kívánnak részt venni. Emlékeztetett arra is, hogy Olekszij Petrov megválasztásakor is távol maradtak. A feszültségekhez vezető intézményi összevonások kérdéskörében viszont frakciójuknak határozott álláspontja van. Kidolgoztak egy szakértői anyagot, ami kellő egyensúlyt teremtene a vitás témában, merthogy az szerinte is felháborító, hogy egyes egészségügyi intézményvezetők havi százezer hrivnyát meghaladó bért visznek haza, miközben az alkalmazottak nagyon keveset keresnek. Több intézet esetében pedig „holt lelkeket” lehet felfedezni a bérlistákon. Az erről szóló kérdések megvitatásában a magyar frakció természetesen mindenkivel partner, ám azt szakmailag kell megközelíteni, a politikai intrikákra viszont nem vevők, tudatta lapunkkal a képviselő.
