Fentebbi kérdést legutóbbi online reakciógombos felmérésünkben tettük fel olvasóinknak, s felvetésünkre valamennyien igennel válaszoltak. A téma aktualitását jelzi, hogy a pszichológusok szerint az interneten terjedő agresszió egyre nagyobb hatást gyakorol a világhálón „élő” emberekre, elsősorban a fiatalokra. S most nem elsősorban a cyberbullingra, az öngyilkosságra biztató internetes halálcsoportokra vagy a szexuális agresszióra gondolunk, melyek egyértelműen erőszakra buzdítanak, hanem a tudatalattira ható, első látásra ártalmatlannak tűnő internetes tartalmakra.
Magyar Tímea
Itt van például a legújabb koreai filmsorozat, a Squid Game (Nyerd meg az életed). Ebben több száz pénztelen játékos elfogad egy különös meghívást, hogy gyerekeknek való játékokban mérjék össze a tudásukat. Csábító a díj és halálos a veszedelem, ami rájuk vár, hisz aki nem teljesíti a feladatokat, azt kivégzik. A szélsőséges jelenetektől hemzsegő film rekordgyorsasággal lett a Netflix történetének legnézettebb sorozata, ezért már készítik a második évadot. Sőt, november 27-én elindul a széria által inspirált játék is Nagy-Britanniában. A résztvevők első körben 500 fontot nyerhetnek majd rajta, ami jóval kevesebb a filmben szereplő összegnél, de ők legalább élve távozhatnak a küzdelem helyszínéről. Mindez az emberek egyre magasabb ingerküszöbéről tanúskodik, arról, hogy az erőszak életük mindennapos részévé vált, s nemhogy elzárkóznának tőle, sokan egyenesen keresik az adrenalinszintet emelő kihívásokat. A legaggasztóbb, hogy a gyerekek is szabadon hozzáférnek az ilyen erőszakot terjesztő tartalmakhoz. A film megjelenése után nem sokkal több ukrajnai játszótéren is olyan gyerekeket videóztak le, akik a filmbeli jeleneteket elevenítették fel.
De említhetnénk az amerikai diákok körében a közelmúltban a TikTok videómegosztón terjedt kihívást, amelyben arra biztatták őket, hogy üssenek meg egy iskolai dolgozót és a tettet vegyék videóra.
Az amerikai pedagógus szakszervezetek felháborodva reagáltak a kihívásra, hisz nyilvánvaló, hogy a tanárok nem arra vállalkoztak, hogy egész nap a hátuk mögé kelljen lesniük munka közben attól tartva, mikor fogják megütni, felpofozni, megrúgni vagy fejbe verni őket.
A tömegtájékoztatási eszközök, a közösségi hálók milyen mértékben felelősek az erőszak terjedéséért, kérdeztük meg egy szakembertől is. Kacsur Viktória ungvári pszichológus lapunknak elmondta, az erőszak, a terror modern formájának kialakulásában egyértelműen fontos szerepe van a tömegmédiának, mely nemzetközi méretekben képes az erőszak sokkoló jeleneteinek részeseivé tenni az embereket, azok hatását felfokozni. A híradások, a filmek, az internet, az újságok révén az agresszió mindennapjaink része lett, 24 órában bombáznak bennünket különféle agresszív felhívásokkal, meg akarják mondani, mit együnk, mit vegyünk fel, meg akarják szabni, mit gondoljunk, mit érezzünk, egyszóval manipulálnak bennünket. Az elidegenedés, az emberi kapcsolatok hiánya jellemzi a társadalmat, ezért lehet eredményes a tömegtájékoztatási eszközök információs agressziója.
– Hogyan lehetne gátat szabni az erőszak térhódításának? A konfliktusok idejében való kezelésével, párbeszéddel, az egyre inkább feledésbe merülő erkölcsi értékek betartásával – véli a szakember.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
