Felfüggesztették az Északi Áramlat-2-t

Ideiglenesen felfüggesztették az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást Németországban.

A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) közleménye szerint az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárjának németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel a német jognak.

Ezért a beruházást irányító, svájci központú Nord Stream 2 AG úgy döntött, hogy létrehoz egy német leányvállalatot. Ez a cég lesz a csővezeték németországi szakaszának tulajdonosa és üzemeltetője. Így ennek az új leányvállalatnak kell majd teljesítenie az energiaipari törvény független rendszerüzemeltetőkre vonatkozó követelményeit – emelte ki a hatóság, utalva a jogszabály azon pontjaira, amelyek alapján a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani.

Ukrajna megvétózná az Északi Áramlat-2 beindítását

A Handelsblatt című német üzleti lap összeállítása szerint a Gazprom képes teljesíteni mindazt, amit a német hatóság az EU-s követelmények értelmezése alapján előír, bár ez időbe és pénzbe kerülhet. Más kérdés, hogy Brüsszel, amely a német hatóságoknál sokkal kritikusabban viszonyul az Északi Áramlat 2-höz, elégedett lesz-e ezzel. Könnyen lehet, hogy csak az Európai Bíróság teremt világos helyzetet egy ítélettel, amelyre akár éveket kell majd várni – fejtette ki a német lap.

Az ügyvezető német szövetségi kormány nem utasítja el a beruházást. Ezt jelzi a gazdasági minisztérium szóvivőjének keddi nyilatkozata is, amely szerint a tárca vezetője, Peter Altmaier helyesnek tartja a hatóság döntését és úgy véli, hogy a nyitott társasági jogi kérdéseket mielőbb rendezni kell.

Ugyanakkor az ügy nem érinti a minisztérium értékelését, miszerint a tanúsítvány kiadása – azaz a vezeték üzembe helyezése – nem fenyegetné Németország és az EU gázellátásának biztonságát.

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok mellett Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha üzembe helyeznék az új vezetékpárt. A többi között attól tartanak, hogy Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban.

Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékpár révén Oroszország elvileg kiiktathatja Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelheti az Európának szánt gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Forrás:
KISZó/MTI

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó