Egyre reálisabbnak hangzanak az orosz és ukrán kormány közötti béketárgyalások, de még időre van szükség, hogy Ukrajna érdekeinek megfelelő döntések születhessenek – mondta legújabb, szerda hajnalban megjelent videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerda, az ukrajnai háború huszonegyedik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:28
Van-e reális esély egy békemegállapodásra? │KISZó-háttér
A békében érdekelt lakosok reménykedve figyelik az ukrán–orosz tárgyalásokról szóló híreket. A fehérorosz közvetítéssel létrejött egyeztetések már négy fordulón vannak túl, s volt egy külügyminiszteri találkozó is Törökországban. Konkrét információkból azonban csak nagyon kevés szivárog ki, de a KISZó Online mégis megpróbálta sorra venni, hol tarthatnak most az egyeztetések, van-e esély a fegyvernyugvásra? A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Határtalanul segít a bajbajutottakon az ACT Alliance
Az ACT Alliance több mint 125 ország, hozzávetőleg 145 egyházból és kapcsolódó szervezetből álló globális nemzetközi szövetség, amely humanitárius segélyt nyújt a szegény, vagy a bajba jutott emberek számára, tagszervezetei – jelen esetben az Ökumenikus Segélyszervezet – által. Adományt gyűjtenek, szakembereket ajánlanak fel. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Háború: reggelente egy percre megáll az élet Ukrajnában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán rendeletet írt alá arról, mely szerint ezentúl Ukrajnában egy perces néma csenddel fognak emlékezni a háborúban elesett áldozatokra.
„Országszerte minden nap 9.00 órakor (kelet-európai idő) megemlékezünk azon ukrán hősökről, civilekről, gyerekről, akik életüket vesztették a háborúban” – mondta szerda reggeli videóüzenetében az ukrán államfő. Zelenszkij hozzátette: egyperces néma csenddel adóznak mindazok emlékének, akik még élhetnének, ha Oroszország nem rohanja le Ukrajnát.
Stoltenberg: a NATO nem telepít csapatokat és légi eszközöket Ukrajnába
A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.
“Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez még súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között – jelentette ki. Hozzátette: “a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére”.
Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák.
A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára – hangsúlyozta.
“Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében”- hangoztatta.
A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen “jóhiszemű” diplomáciai tárgyalásokat.
Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.
Stoltenberg tájékoztatott, hogy a szövetséges államok vezetői a jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, illetve azt is elmondta, hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.
Zelenszkij megmutatta, miért szeretné lezárni az ukrán légteret (VIDEÓ)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól szerdán az amerikai kongresszushoz videóhívás révén intézett beszédében. Annak érdekében, hogy jobban érzékeltesse az orosz támadás miatt az országban eluralkodott “poklot”, bemutatott egy videót, ami azt ábrázolja, hogy a békés városok miként pusztulnak le…
Az amerikai kongresszushoz intézett beszédében alternatív megoldásként jellemezte, hogy Ukrajna maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Zelenszkij eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte a légtér lezárását. A NATO védelmi szövetség az elmúlt időszakban határozottan kijelentette, hogy nem fog repüléstilalmi zónát létrehozni Ukrajna felett. “Ez egy egész Európára kiterjedő, teljeskörű háborút, valamint még több ártatlan ember halálát eredményezné, így nem volt más választásunk, mint meghozni ezt a fájdalmas döntést” – fogalmazott korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azzal kapcsolatban, hogy a szövetség államai nem támogatják az ukrán légtér lezárását.
“Önök tudják, milyen védelmi rendszerekre van szükségünk. SZ-300-as és hasonló rendszerekre. Tudják, mennyi múlik a harcban a légtérhasználaton” – hangoztatta Zelenszkij. Emellett repülőgépeket is kért, amelyek segíthetnek a védekezésben.
„Az orosz egységek az elmúlt három hétben Ukrajna légterét a halál legfőbb forrásává változtatták több ezer ember számára. Tényleg ilyen nagy kérés a légtér lezárása az ártatlan életek védelmének érdekében?” – tette fel a kérdést Volodimir Zelenszkij a washingtoni kongresszus előtt ma délután tartott beszédében.
Annak érdekében, hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, levetítette az alábbi videót:
Babják Zoltán: a Beregszászi kistérség is kiveszi a részét a menekültek ellátásában │KISZó-interjú
Beregszászban, illetve a Beregszászi kistérségben is megannyi menekült tartózkodik ideiglenesen. Babják Zoltán polgármester lapunk megkeresésére elmondta, az ellátási rendszernek két pólusa van, az egyik a magánszektorokban elszállásolt személyek, akik a tulajdonosnál ingyenesen, vagy bérleti díj fejében laknak. Arról, hogy mennyien lehetnek ilyen személyek, nincs pontos, csak becsült adat, és még ez is mindennap változik, de több ezer főről lehet szó. A cikk továbbolvasásához kattints a címre!
Ukrajna az Európai Unió energiarendszerének tagja lett
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna az ENTESO-E (európai villamosenergia-rendszerirányítók szövetsége) tagja lett.
Mostantól villamosenergiánk az EU-ba, az európai pedig Ukrajnába áramlik – tette hozzá az államfő.
Twitter bejegyzésében köszönetet mondott az unió vezetőségének, különösen az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és Kadri Simson energiaügyi biztosnak, hogy ez a társulás létrejöhetett.
Matti Maasikas Ukrajna EU-s nagykövete a hír kapcsán kijelentette, immár nemcsak Ukrajna, hanem Moldova villamosenergia-hálózatai is szinkronizálva vannak a kontinentális európai hálózatokkal, ezáltal teljesen elszakadva az orosz rendszertől.
Hogyan néz ki ma Harkiv városa? (+fotó)
A háború kirobbanása óta 234 harkovi lakos vesztette életét, köztük 13 gyermek.
Oroszország hatalmas pusztítást végzett Harkov városában. Épületek százai pusztultak el és civilek ezrei vesztették el otthonukat a harcok következtében. A városközponti része romokban áll.
A város továbbra is védi magát, az ukrán fegyveres erők tartják pozícióikat, és nem engedik az ellenség előretörését.
A mai nap folyamán az orosz csapatok több mint 50-szer mértek támadást Harkov városára. Éjszaka rakétatámadás érte a város egyik terét. Az orosz invázió kezdete óta az ellenség kazettás bombákat, vákuum bombákat, cirkálórakétákat és Iskander rakétákat vetett be a város ellen – közölte Telegramon Oleg Szinyegubov, a Harkiv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
273 ezren tértek vissza Ukrajnába az orosz invázió kezdete óta
Március 15-én csaknem 92 ezer ember és több mint 13 ezer jármű lépte át Ukrajna nyugati határait.
A tegnapi nap folyamán több mint 75 ezren hagyták el Ukrajnát, közülük több mint 52 ezren Lengyelország irányába, ezenfelül több mint 16 ezren érkeztek az országban, ebből 13 ezren ukrán állampolgár, akik túlnyomó többsége az ország védelmére kész férfi.
Ukrajna nyugati határátkelőhelyei (a haranglábi kivételével) a nap 24 órájában működnek.
Smihal: 565 milliárd dollárra van szükség Ukrajna újjáépítéséhez
Becslések szerint jelenleg több mint 500 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy Ukrajnában helyreállítsák mindazt, ami a háború során elpusztult – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a Lengyelország, Szlovénia és Csehország miniszterelnökeivel folytatott megbeszélés után.
Az EU már most is jelentős segélyeket nyújt számunkra, azonban további támogatásra van szükségünk Ukrajna újjáépítésének finanszírozásához – hangsúlyozta az ukrán miniszterelnök.
Elmondása szerint az ukrán kormány már létrehozott egy munkabizottságot, mely a háború következtében a gazdaságot ért károk felszámolásán dolgozik, írja az Unian hírpotál.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna jelenlegi vesztesége 565 milliárd dollár. Országunk más államok kormányaival együtt azon fog dolgozni, hogy Oroszország külföldön lévő pénzügyi tartalékait és ingatlanait lefoglalják, majd az ukrajnai károk helyreállítására fordítsák – fogalmazott Smihal.
Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága határozata értelmében március 16-án az Orosz Föderáció megszűnt a közösség tagja lenni.
Az indoklás szerint Oroszország Ukrajna elleni agressziójával megsértette az ET Alapszabályának 3 cikkét.
„Oroszországnak nincs helye az európai szervezetekben, mivel barbár, agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, és megszámlálhatatlan háborús bűnt követ el” – kommentálta a hírt Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere.
Halottnak nyilváníttatta gyermekei anyját, hogy külföldre tudjon szökni egy hadköteles férfi
Egyre leleményesebbek azok a hadköteles férfiak, akik külföldre próbálnak szökni, hogy elkerüljék a sorkatonai szolgálat teljesítését.
A minap a csapi határőregység munkatársai különös turpisságot lelepleztek le, olvasható a GolosKarpat hírportálon.
Egy kijevi férfi és két gyermeke a kisbereznai ellenőrzőponton szeretett volna Szlovákiába jutni. Az okmányellenőrzés során a 37 éves férfi bejelentette, hogy felesége nemrég elhunyt és egyedül neveli két fiúgyermeküket. Személyes okiratai mellett felmutatta az idén március elején kiállított halotti anyakönyvi kivonatot is.
Az iratokat ellenőrzése közben a határőrnek kétségei adódtak a dokumentum hitelességét illetően, ugyanis az igazolás nyomtatványa és pecsétje nem felelt meg a formai követelményeknek.
Az alapos ellenőrzést követően beigazolódott a katona okirat-hamisítási gyanúja.
A szabálysértésről a határőrök azonnal értesítették a rendőrséget. Az ügyben eljárást indítottak.
A Hagyományok Háza segít az ukrajnai menekülteknek
Felhívás a néphagyományt ápoló előadóművészek és kézművesek számára
A Hagyományok Háza felhívással fordul a népi kultúra ápolóihoz, táncosokhoz, zenészekhez, kézművesekhez és mesemondókhoz. A szomszédunkban kitört háború elől menekülők várhatóan hosszabb ideig kényszerülnek magyarországi átmeneti szálláshelyeiken berendezkedni. Az elmúlt napokban a Hagyományok Háza vezetőségében és munkatársaiban is megfogalmazódott a kérdés, hogyan is segíthetnének a bajbajutottakon. A válasz az Intézmény hivatásából született, felajánlja mindazt, amihez a legjobban ért: a népzene csodáját, a néptánc lendületét, a mesehallgatás varázsát, az alkotás boldog izgalmát és főképpen…,a közösség gyógyító erejét.
E páratlan kinccsel talán mosolyt varázsolhat a gyerekek arcára, elterelheti a gondolatokat az elhagyott otthonról, az ott maradt szeretteikről, s minden korosztálynak megteremtheti az együttlét örömét.
Ennek szellemében a Hagyományok Háza Corvin téri székházában március 9-étől hetente rendszeres alkalmat biztosít a menekült gyerekeknek és családjaiknak a találkozásra, és a népi kultúra különböző ágai által nyújtott kikapcsolódásra.
Az Intézmény arra kéri fel a népművészet alkotóit, előadóművészeket és kézműveseket, hogy kapcsolódjanak be e közös munkába, melynek részleteit a kitöltendő kérdőív tartalmazza. Amennyiben helyszínként csatlakoznának a kezdeményezéshez, a szervezők egybehangolják azt más felajánlásokkal.
A Hagyományok Háza várja a jelentkezőket!
Kárpátalján 145 gépkocsit koboztak el és adtak át a hadsereg számára
Eddig már 145 járművet koboztak el a rendfenntartók. A lefoglalt gépkocsikat a hadsereg rendelkezésére bocsátják.
A rendőrség közleménye szerint március 15-ig 48 személyautót, 16 terepjárót, 6 kisbuszt, 22 autóbuszt, 51 teherautót és két mentőautót koboztak el a kárpátaljai sofőröktől közigazgatási szabálysértés végett.
A járművek nagy részét már átadták a hadsereg számára, írja a Mukachevo.net.
Oktatási miniszter: Még nem törölték el az idei ZNO-t!
Három alternatívát dolgoztak ki a felvételizőknek, ebből az egyik lehetőség, hogy teljesen eltörlik idén a ZNO-t.
Mint arról korábban beszámoltunk, a háborús helyzetre való tekintettel az ukrán oktatási minisztérium, a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottsága, illetve a tanügyi és szülői közösségek az javasolták, töröljék el az idei külső független tesztelést (ZNO), a záróvizsgákat (DPA) és a felvételi vizsgákat.
Ez viszont egyelőre csak javaslat, még hivatalosan nem fogadták el az erről szóló döntést – hívja fel a figyelmet Szerhij Skarlet tárcavezető, ugyanis több hírportálon már tényként jelent meg az, hogy idén semmiféle vizsga nem lesz.
Az oktatási miniszter hangsúlyozta: egyelőre nem törölték el a vizsgákat, a kérdésben nincs végleges döntés, minden az ország helyzetétől függ majd, közölte a 24-es csatorna.
Skarlet kiemelte, a szaktárca valóban kidolgozta a ZNO megszüntetésének lehetőségét, és be is nyújtották az egyetemi felvételi eljárás megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot a Legfelső Tanácshoz.
Viszont nem ez az egyetlen forgatókönyv az idei évre.
Három lehetőséget dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogyan történhet az érettségi értékelés és felvételi a ZNO megszokott formátumának használata nélkül.
“De ezek csak javaslatok voltak. A Legfelső Tanács nem vizsgálta meg ezt a törvényjavaslatot a március 15.-i ülésén. Így az érettségi módja egyelőre nem változott. A 2022-es ZNO-t jelenleg olyan formában tervezzük lebonyolítani, ahogy eddig” – tette hozzá Szkarlet.
Szerdai háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
Stoltenberg: az orosz beavatkozás hosszantartó hatással lesz a biztonsági környezetre
Oroszország ukrajnai beavatkozásának hosszantartó hatása lesz a NATO-szövetséges országok biztonsági környezetére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve szerdán.
Jens Stoltenberg közölte, a védelmi miniszteri tanácskozás célja annak áttekintése, hogy milyen rövid és hosszútávú válaszok adhatók az ukrajnai orosz agresszióra.
Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélik, miként erősíthető a szövetség elrettentő és védelmi képessége, nem hagyva kétségeket afelől Moszkva számára, hogy a NATO kész megvédeni minden tagországát – mondta. A NATO már ez idáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét – emelte ki a norvég politikus. Közölte: a találkozóhoz videohíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.
A főtitkár kiemelte: a NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen. A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.
“Nem fejezi ki jobban a transzatlanti egységet más, mint az észak-amerikai haderő jelenléte és szolgálata Európában”
– fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ezekben a kritikus időkben Észak-Amerika és Európa együttműködése még fontosabb, mint valaha.
A főtitkár arról is tájékoztatott, hogy a tagországok rendkívüli csúcstalálkozót tartanak március 24-én a NATO brüsszeli központjában. A tagországok állam-, illetve kormányfői Oroszország ukrajnai beavatkozásával, az Ukrajnának nyújtott támogatással, valamint a NATO elrettentő és védelmi képességének további erősítésével foglalkoznak majd – közölte Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: a katonai szövetség egységes Ukrajna támogatásában. A NATO-szövetségesek továbbra is védelmi célú eszközöket küldenek Ukrajnának, és egységesen támogatják Kijevet – mondta.
“Elítéljük Oroszország ok nélküli és indokolatlan invázióját, és támogatjuk Ukrajna védelmi képességét” – tette hozzá a az amerikai védelmi miniszer.
Az Elnöki Hivatalban értékelték a háború menetét
Az ukrán egységet több irányban ellentámadásba mentek át. Oroszország szövetségeseket keres.
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója vázolta a háború jelenlegi alakulását.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalások ukrán küldöttségének tagja 3 fő jellemzőt emelt ki.
„Az Ukrán Fegyveres Erők több irányban ellentámadásba lendültek, ami kardinálisan megváltoztatta a felek diszpozícióját. Megkezdődött az orosz újságírók és tévések menekülése. Az Orosz Föderáció vezetése megpróbál szövetségeseket találni, katonákat, akik készek meghalni a harcmezőn” – értékelt Podoljak.
Háború: ma vesznek végső búcsút két kárpátaljai katonától
Nagyszőlősön az 50 éves Olekszandr Szergejevtől, Kőrösmezőn a 22 éves Viktor Fejbustól vesznek végső búcsút.
A Goloskarpat hírportál beszámolója szerint, Szergejev a Mikolajiv környéki harcokban vesztette életét, az alezredest felesége és két gyermeke gyászolja. Az elesett katona temetése ma, március 16-án, kijevi idő szerint 14 órakor lesz a Zelena utca 23/V. szám alatt
Kedden este Kőrösmezőn, a főút mentén több százan térdre ereszkedve fogadták az értelmetlen háborúban elhunyt Viktor Fejbus holttestét. A fiatal férfi az Ukrán Fegyveres Erők 80. különálló rohamdandárjának katonája volt. Halálhírért március 12-én jelentették be. Március 16-án helyezik végső nyugalomra a helyi temetőben. A szertartás, kijevi idő szerint 13.00 órakor kezdődik – írta a Goloskarpat.
A háború február 24-i kirobbanása óta sajnos egyre nő a kárpátaljai áldozatok száma. Az első elesett katona a magyar gyökerekkel rendelkező, ungvári születésű Kis Sándor volt.
Lengyel miniszterelnök-helyettes: békefenntartókat kell küldeni Ukrajnába
Jaroslaw Kaczynski álláspontja szerint arra van szükség, hogy békefenntartó missziót vezényeljenek Ukrajnába.
Ezt a lengyel miniszterelnök-helyettes azon a tanácskozáson jelentette ki, melyet Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő társaságában folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, Kijevben.
„Amikor arról beszélünk, szükséges lenne békefenntartó erőket küldeni Ukrajna területére azért, hogy ne csak a humanitárius kérdésekben segítsenek, hanem megvédjék Ukrajna földjét is, ez azért van, mert Ukrajna és az Európai Unió, mi mindannyian, a demokratikus világ egy és ugyanazon értékeket képviseljük” – hangoztatta Jaroslaw Kaczynski.
Zelenszkij: az oroszok már elkezdték megérteni, hogy a háborúval nem érnek el semmit
Egyre reálisabbnak hangzanak az orosz és ukrán kormány közötti béketárgyalások, de még időre van szükség, hogy Ukrajna érdekeinek megfelelő döntések születhessenek – mondta legújabb, szerda hajnalban megjelent videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Üzenetében arról beszélt, hogy Ukrajna győzelméhez mindenkinek a munkájára szükség van, így a tárgyalódelegációéra is, amely Zoomon tárgyal az orosz kormánnyal. Mint mondta, az oroszok már elkezdték megérteni, hogy háborúval semmit sem fognak tudni elérni, a hétfői tárgyalásokat pedig egészen eredményesnek nevezte.
Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja, Mikhailo Podoljak ennél kevésbé optimista hangot ütött meg a Twitteren, amikor kedd este arról írt, hogy “alapvető ellentmondások” vannak az orosz és az ukrán álláspont között. Ennek ellenére van tér a kompromisszumra, az álláspontokat pedig kedden is sikerült valamelyest közelíteni. A béketárgyalások ma folytatódnak.
Ukrajna aknamentesítéséhez évekre lesz szükség
Az EU, az USA és Nagy-Britannia Ukrajna kérésére nagyszabású mentőcsapattal készül támogatni az ukrán aknamentesítők munkáját.
Az Oroszországgal vívott háború befejezése után Ukrajnának több évre lesz szüksége csak az aknamentesítéshez, hiszen enélkül lehetetlen hozzálátni a létesítmények helyreállításához. Ezt Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter jelentette be sajtótájékoztatóján, közli az Ukrinform.
Monasztirszkij elmondása szerint az aknamentesítésben elsősorban Franciaországra, Lengyelországra, Görögországra, Németországra, Litvániára, Ausztriára, Svédországra, Svájcra, Belgiumra, Észtországra, Hollandiára, Kanadára, Romániára, az Egyesült Államokra számítanak.
Az USA szenátusa: Putyin háborús bűnös
A Egyesült Államok szenátusa határozatot fogadott el, melyben háborús bűnösnek minősíti Oroszország elnökét.
A dokumentumot, mely ugyan nem törvényerejű, de határozottan fejezi ki az USA politikai pozícióját, egyhangú szavazással hagyták jóvá.
Az USA szenátusa élesen elítélte azokat az erőszakos cselekményeket, bűncselekményeket, emberiség elleni tetteket, melyet az orosz hadsereg követett el Putyin vezetése alatt. A határozat felszólítja a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot, illetve más igazságügyi szerveket, hogy vizsgálják ki az orosz rezsim háborús bűneit.
Pénzügyminisztérium: rögzítettük és stabilizáltuk a hrivnya árfolyamát
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint rögzítették és stabilizálták a hrivnya árfolyamát. A tárca pénzügyi elemzői azt jósolják, hogy a háború utáni időszakban a dollár árfolyama 32,5-45 hrivnya, az euróé 35,43-49,95 hrivnya között mozog majd.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Forbesnak adott interjújában bejelentette, a hrivnya árfolyama stabil, ehhez az értékhez ragaszkodnak.
A tárcavezető sürgette a vállalkozások tevékenységének újraindítását a területeken.
„Felkérem a vállalkozókat, hogy lehetőség szerint nyissanak ki és dolgozzanak. Nagyon fontos, hogy az ország gazdasága továbbra is működjön” – tette hozzá.
Megjegyzendő, a dollár rögzített árfolyama jelenleg 29,25 hrivnya, egy euró pedig 33,17 hrivnya.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ugyanakkor bejelentette, hogy a háború befejezése után a jegybank a lehető leghamarabb visszatér a rugalmas árfolyam-meghatározás politikájához.
„Megerősíthetem, hogy a helyzet normalizálódását követően újraindul a devizapiac” – fejtette ki Kirilo Sevcsenko, az NBU elnöke, hozzátéve, hogy a háború alatt bevezetett korlátozásokat feloldják.
Felmérés: fogyóban a kisvállalkozások pénzügyi tartalékai
Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) felmérést végzett a kis- és középvállalkozások körében. A megkérdezettek 24 százaléka már most a tartalékaik feléléséről számolt be.
A megkérdezettek harmada vallotta, hogy vállalkozása több hónapos pénzügyi stabilitással rendelkezik, további 22 százalékuk egyhónapnyi tartalékkal bír. A válaszadók 9 százaléka akár fél évig, mindössze 5 százalék pedig egy évig is kitart.
A kisvállalkozók 42 százaléka bezárt, további 31 százalékuk szünetelteti tevékenységét, ám szeretné azt újraindítani. Mindössze 13 százalékuk végez teljes körű munkát, további 13 százalék online működésre tért át.
A korlátozott erőforrások ellenére a cégtulajdonosok mindent megtesznek, hogy támogassák alkalmazottaikat. Csaknem harmaduk továbbra is teljes egészében kifizeti a munkabért, további 8 százalék pluszpénzt is biztosít alkalmazottainak. A megkérdezett vállalkozók harmada további intézkedésekkel is segíti munkavállalóit, anyagi és pszichológiai segítséget, lakhatást biztosítanak számukra.
A válaszadók ötöde nem tud elszámolni alkalmazottaival, további 19% fizetéscsökkentésre kényszerült, 17 százalék fizetés nélküli szabadságra küldte munkavállalóit, 8 százalék pedig elbocsátotta őket.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
