Az ENSZ menekültügyi intézményének hétfői adatai szerint már több mint 2,5 millió ember hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta. Az Ukrajnából menekülők többsége nő és gyermek. A 18 és 60 év közötti ukrán férfiak számára ugyanis megtiltották a kiutazást, miután az ország kormánya bevezette a hadiállapotot.
Szabó Sándor
Az ENSZ adatai alapján 1,6 millióan Lengyelországba menekültek, több mint 245 ezren érkeztek Magyarországra, több mint 195 ezren Szlovákiába, több mint 328 ezren Moldovába, a szomszédos Romániába pedig 173 ezren. Európa-szerte Németország, Ausztria, Horvátország, Észtország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Svédország egyaránt több ezer, Ukrajnából érkező menekültről számolt be. Tudjuk jól, minden egyes nappal kevesebb lesz azok száma, akik a hazatérés mellett döntenek. Sokaknak nincs is hová visszatérniük, ugyanis lebombázták az orosz megszálló erők a házaikat. Jelenleg megbecsülni is nehéz, hány kárpátaljai magyar hagyta el a szülőföldjét, visszafogott becslések szerint is több tízezerre tehető a számuk.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere a háború kitörése után néhány nappal egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy a helyi lakosok körülbelül fele Magyarország irányába hagyta el az országot.
Legutóbbi KISZó-kérdésünk e témához kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon arra voltunk kíváncsiak, hogy visszatérnek-e Ukrajnába, akik külföldre menekültek?
Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 76 százaléka szerint a háború befejezése után az ukránok visszatérnek hazájukba, míg 24 százalék válaszolta azt, hogy a menekültek külföldön kezdenek új életet.
A témával kapcsolatban dr. Kovály Katalint, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatóját, a SUMMA 2017 kutatócsapat résztvevőjét – amely tizenöt év után felmérte a kárpátaljai magyarság számát, lakhely szerint megoszlását, ideiglenes migrációjának arányait, illetve, a közösségünk más népesedési jellemzőit – arról kérdeztük, hogy a korábbi kutatások tükrében milyen migrációs folyamatokat indított el az ukrajnai háború a kárpátaljai magyarság körében?
– Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy ezek nagyon komplex kérdések és jelen pillanatban csak találgatni tudunk a migrációs folyamatok alakulásáról – fogalmazott a kárpátaljai születésű, Magyarországon élő kutató. – Ez elsősorban attól függ majd, hogy milyen hosszan húzódik el a háború, milyen szinten eszkalálódik, és hogyan érintik majd a harci cselekmények Kárpátalját.
Amit biztosan ki tudunk jelenteni, az az, hogy nagyon nehéz lesz a megélhetés Ukrajnában, a már eddig is gyenge lábakon álló, főként külföldi hitelekből életben tartott ukrajnai gazdaság még hosszú ideig nem fog tudni talpra állni.
Kovály Katalin rámutatott arra, hogy a devalválódó hrivnya, a magas szintű infláció mellé társul majd a biztonságérzet erős hiánya, a folyamatos társadalmi-gazdasági bizonytalanság is, aminek hatására a már eddig is aktív migrációs hajlandósággal bíró kárpátaljaiak külföldi munkavállalása és végleges kitelepedése fokozódni fog.
– Jelenleg még becsléseket sem tudunk mondani arra vonatkozóan, hogy hány magyar hagyja majd el Kárpátalját végleg, vagy hányan fognak visszatérni azok közül, akik a mostani háborús helyzetet Ukrajna határain kívül próbálják meg átvészelni – mondta. – Persze soha nincs olyan, hogy mindenki elmegy. De látva a korábbi migrációs trendeket, ez több tízezreket jelent majd.
A végleges kitelepedés mellett szól az is, hogy akik most Magyarországra menekültek (és a kárpátaljai magyarság legnagyobb része ide ment át), barátságos közegben találják magukat, ahol a bürokratikus folyamatokban, a munkalehetőségekben és a lakhatásban is segítséget kapnak, ráadásul anyanyelvükön boldogulhatnak.
– A korábbi felmérések alapján milyen arányban maradhatnak külföldön azok, akik most elmentek, milyen folyamatok várhatóak hosszú távon?
– Már a 2014-es euromajdani események, a kelet-ukrajnai háború kibontakozása és azok következményei (katonai behívók, a gazdaság összeomlása) is jelentősen megnövelték azok számát, akik a külföldön való boldogulást választották vagy a végleges kitelepedés mellett döntöttek. Például míg 2002-2013 között évente átlagosan 900-950 fő költözött külföldre, addig a 2014-es geopolitikai változásokat követően ez a szám átlagosan 1200-1300 főre ugrott a magyar népességen belül. Ezenkívül a külföldi munkavállalás további 10-15 000 kárpátaljai magyart tartott mozgásban folyamatosan. Hozzá kell még tennünk, hogy a Covid-19 járvány is nagymértékben fokozta az elvándorlást. A mostani orosz–ukrán háború pedig – érthető módon – felerősíti majd ezeket a trendeket. Bár pontos számadataink nincsenek, becslések alapján félő, hogy a kárpátaljai magyarság száma 100 000 alá csökken (2001-ben számuk 151 000 fő volt, míg a Summa kutatás alapján 2017-ben 131 000 főt tett ki). Meg kell említenünk azt is, hogy amennyiben Kárpátalját nem érik majd el közvetlenül is a harci cselekmények (és adja Isten, hogy így legyen), feltehetően változni fognak az etnikai arányok is a megyében. Hiszen
sok ukrán vagy orosz ajkú menekültnek már nem lesz hová visszamennie, a hátrahagyott otthonaik elpusztultak, így Ukrajna nyugati megyéiben keresnek új otthont.
A kárpátaljai magyar településeken már eddig is sok ház volt eladó, és ezekbe feltehetően a háború sújtotta belső-ukrajnai övezetekből ide menekülők költöznek majd be.
A kutató kiemelte, nem feltétlenül a migrációban részt vevők vagy a külföldi kitelepedés mellett döntők száma a lényeges, sokkal inkább azok a hosszú távú folyamatok, amiket ezek kiváltanak. Hiszen azok, akik most Kárpátalján maradtak, döntő többségében az idősebb korosztály tagjai vagy hadköteles férfiak, a visszatérők között pedig alulreprezentáltak lesznek a fiatalok. Ugyanis az utóbbiak azok, akik könnyebben kezdenek új életet külföldön. Mindez torzuló demográfiai folyamatokat idéz elő, negatívan befolyásolva a reprodukciós rátát is.
A kettészakadt családok esetében pedig, ahol a hadköteles férfi otthon maradt, a család többi tagja pedig külföldre menekült, a családegyesítés módja feltehetően a külföld irányába billen el.
Vagyis, a férfi megy majd a család után Magyarországra vagy más Nyugat-Európai országba. A jövőkép tehát nem túl biztató a kárpátaljai magyarság demográfiai trendjeit illetően.
Háborús élő hírfolyamunkat itt találja:
ÉLŐ, 24. nap – A kárpátaljai magyarság száma 100 000 alá csökkenhet
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
