A Nagybégányi kistérségben belső ukrajnai menekültek százai kaptak ideiglenesen szállást.
Hegedűs Csilla
– Kistérségünkhöz hét település (Nagy- és Kisbégány, Macsola, Hunyadi, Gut, Beregdéda, Asztély) tartozik. Az ottani óvodákban jelenleg Ukrajna keleti részéből érkezett menekültek vannak. Eddig összesen 512 személyt regisztráltunk, volt, aki hosszabb ideig tartózkodott valamelyik intézményben, de olyan is akadt, aki csupán egy éjszakát töltött itt – magyarázta Nagy Anna polgármester.
A polgármester elmondta, legutóbb 102 kramatorszki, luhanszki és donyecki érkezett.
A menekülteknek az óvodákban napi háromszor étkezést biztosítanak. A munkatársak 24 órás ügyeletet tartanak, hiszen nagyon sok esetben éjszaka, vagy hajnalban érkeznek a menekültek. Az óvodákban általában 20-35 főt helyeztek el, akik között nagyon sok a gyerek és a nő, de vannak súlyosan beteg emberek is, akik 24 órás gondoskodást igényelnek.
– Sokat beszélgetünk ezekkel az emberekkel, meghallgatjuk a történetüket. Azok, akik hetekkel ezelőtt érkeztek, már szinte mindannyian átlépték a határt. A mostanában érkezők, főleg a kramatorszkiak jelentős része sem tervezi a visszatérést, mert sokuknak sajnos már nincs hová…– tette hozzá Nagy Anna.
Az Ökumenikus Segélyszervezet igyekszik Kárpátalja minden egyes szegletében segíteni, természetesen a Nagybégányi Kistérségbe is eljutott, ahol bizony nagy szükség van a támogatásra.
– Óriási segítség ez nekünk, hiszen még nem látjuk a háború végét. Szerencsére a magyarországi testvértelepüléseinktől is kapunk segítséget, de ezek hosszú távon nem tartanak ki.
Folyamatosságra van szükség, ezért is tartom jó dolognak, és hálásak vagyunk, hogy az Ökumenikus Szervezet is gondolt ránk, az itt elszállásolt menekültekre. Ígéretet kaptunk, hogy háztartási gépekkel is segítenek majd, ugyanis szükségünk lenne mosógépekre, zuhanyzó kabinra, elektromos tűzhelyre, mert a meglévő felszerelés ennyi embernek kevés – mondta a kistérség első embere.
A nagybégányi óvodában jelenleg 35-en tartózkodnak,
közöttük a Harkiv megyéből származó Marina, és gyermekei, a nyolcéves Regina és a hároméves Szása. A család április ötödikén érkezett a településre.
– Úgy gondolom, hogy a húsvétot is itt fogjuk méltatni, nem látok rá esélyt, hogy addig sikerülne visszatérnünk az otthonunkba, de szeretnénk. A házunk még áll, reméljük, így is marad, mert mi is és a gyerekek is vágyunk haza, annak ellenére, hogy az itteni emberek nagyon figyelmesek, segítőkészek – mondta Marina, majd tovább játszott a kisfiával, Regina pedig online tanult, éppen a matekot.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.