Gyakran említik az orosz–ukrán háború következményeként az élelmiszer-biztonság stabilitásának megingását. Ez a probléma nemcsak Ukrajnában, hanem a világ számos országában okoz fejtörést. Nem meglepő, hogy a szakértőkben is egyre több a kérdés ezzel kapcsolatban. A legfőbb mind közül talán az: lesz globális éhínség?
Bujdosó Ivett
Senkinek sem újdonság, hogy Ukrajna 1991-es függetlenné válásával folyamatosan nőttek a lakosság gazdasági lehetőségei, s ezzel együtt az élelmezésbiztonság is.
Ukrajnában a lakosság vásárlóereje csökken. A háború csak súlyosbította ezt a problémát. Hivatalos adatok szerint februártól júniusig több mint 14 százalékkal drágult az élelmiszerkosár.
Az agrárszektor azonban a háború megváltozott körülményei mellett is az ukrán gazdaság motorja lehet.
Ukrajna függetlenségének évei alatt a helyi gabonapiac alapvetően megváltozott – a termelés közel 30 százalékkal nőtt. Tavaly rekordtermést takarítottak be, ezzel Ukrajna bekerült az öt legnagyobb gabonaexportáló ország közé.
Ennek megfelelően nőtt a mezőgazdasági termékekből származó bevétel is. Jelenleg az agrárszektor az ország GDP-jének 18, a devizabevételek 40 százalékát adja.
Idén persze kevesebb a termés, ezáltal a bevételek is apadnak. Az előrejelzések azonban még ilyen körülmények között is viszonylag megnyugtatóak. Figyelembe véve, hogy Ukrajnában a hazai fogyasztás a háború aktív szakasza előtt nem haladta meg a 33 millió tonnát (gabona és olajos növények), az új terméssel reális esély mutatkozik az exportra is.
Az ukrán gazdálkodóknak rendkívüli kihívásokkal kell szembenézniük. A tengeri kikötők blokádja miatt márciustól augusztusig szinte teljesen leállt a mezőgazdasági termékek kivitele. Márciusban mindössze 250 ezer tonnát exportáltak, augusztusban, miután feloldották az odesszai kikötők blokádját, ez a szám átlépte a 4 millió tonnát.
Ugyanakkor tavaly Ukrajna átlagosan 5-6 millió tonnát exportált havonta. Tehát a számok még messze vannak az ideálistól. Ezért az alacsony exportráták miatt katasztrofálisan csökkenő gabonaárak azóta sem stabilizálódtak.
Júniusban 1 tonna búzát átlagosan 5700 hrivnyáért kínáltak, augusztus végén ez 4050 hrivnyára csökkent. A kukorica esetében is hasonló a visszaesés, a korábbi 5600 hrivnya helyett mindössze 4250 hrivnyát voltak hajlandóak fizetni tonnájáért.
Az export bővítésére és az átmeneti tárolás feltételeinek megteremtésére irányuló lépések nem elegendők. Több kell a probléma megoldásához.
Szakértők szerint elmaradhatatlan kelléke a sikernek az állandó pénzügyi támogatás. Az év eleje óta több mint 30 ezer mezőgazdasági termelő kapott csaknem 56 milliárd hrivnya hitelt.
Az, hogy ez mire lesz elég, a jövő titka. A szakértők reményei szerint azonban a már megtett lépések garantálhatják Ukrajna számára a stabilitást, és erősíthetik a világ élelmezésbiztonságát.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
