Háborús költségvetés elfogadására készül az ukrán parlament. A kijevi kormány által már jóváhagyott, s a törvényhozás elé terjesztett dokumentum szerint 2023-ban 29,8 milliárd dollárt fordítanának a háborús kiadások fedezésére. Ez a teljes büdzsének közel a fele.
Dunda György
A jövő évi pénzügyi terv egyes részleteivel már foglalkoztunk, most újabb érdekes részletekkel szolgálunk. A tervek szerint 69,9 milliárd dollárra rúgó költségvetés hiánya 50 százalékos lenne, merthogy a bevételi oldalon csupán 34,6 milliárd dollár szerepel. A GDP ötödét kitevő deficitet jobbára külföldi hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból fedeznék. Az ukrán pénzügyminisztériumban úgy kalkulálnak, hogy az Egyesült Államok jövőre 18 milliárd dollárral segíti majd Ukrajnát, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15 milliárd dollárt folyósít, míg az Európai Uniótól további 5 milliárd euróra számítanak úgy, hogy az idén 9 milliárd folyhat be az uniós tagállamoktól.
Kemény munkát igényel a haladás az ukrán EU-tagsághoz vezető úton
Ahogy azt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is kifejtette, a kiemelt kiadásokat a biztonsági és védelmi szektor számára irányozzák elő.
A 30 milliárd dolláros védelmi összeg megközelíti a teljes kiadások 50 százalékát.
Ukrajna elnöke amondó, az állam a háborús kiadások finanszírozása mellett szociális kötelezettségeit sem hanyagolhatja el. Mint mondta, maradéktalanul teljesíteni kell a nyugdíjasok ellátását, ami szintén nem egyszerű, mert a nyugdíjkassza folyamatos deficittel küzd, jelenleg is csupán az USA által Kijevnek nyújtott havi 1,5 milliárd dolláros költségvetési támogatás az, ami megmenti. Zelenszkij az államapparátus karcsúsításával is költségeket faragna le, valamint egy speciális alap létrehozását is bejelentette, amit az elkobzott orosz vagyon értékesítésével töltenének fel. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a szociális kiadások befagyasztásával nem éri nagy megrázkódtatás az ukrán lakosságot.
Mint kifejtette, a 2023-as büdzsét a háborús körülmények szabják, a hiány finanszírozásához azonban a nemzetközi partnerek bőkezű támogatására számít ő is.
A 2023-as ukrán állami költségvetés tervezetében az egészségügyre, az oktatásra, a szociális kiadások fedezésére hasonló nagyságrendű keretek állnak rendelkezésre, mint az idén. Ezeken a területeken infrastrukturális fejlesztéseket és bérfelzárkóztatást nem terveznek, a minimálbér is maradna az októbertől érvényes 6700 hrivnyás szinten. Az ukrán fizetőeszköz jelentős meggyengülése, a 30-40 százalékos infláció és az elhúzódó háború okozta egyéb negatív hatások miatt az idén drasztikusan csökkent a hrivnya vásárlóértéke. A kilátástalan szociális-gazdasági helyzetet csak tetézi, hogy milliók veszítették el munkájukat a háború miatt, sokan pedig kevesebb fizetést kapnak, mint február 24-e előtt.
Aminek örülhetünk, hogy az idei fűtési szezonban a kabinet moratóriumot rendelt el a gáz és a villamos energia árára, így miközben Európa megszenvedi az energiaválságot,
Ukrajnában viszonylag keveset kell érte fizetni: száz köbméter földgáz ára a szállítási költségekkel együtt ezer hrivnyába kerül, míg a villanyáram kilowattonkénti tarifája az átlagfogyasztás erejéig 1,44 hrivnya.
Az persze más kérdés, hogy lesz-e télen elég gáz és villamos energia, mert a hidegek átvészeléséhez szükséges gázmennyiségből 6 milliárd köbméterrel kevesebb van a tározókban, az energetikai infrastrukturális rendszereket pedig folyamatos támadások érik az oroszok részéről, ami miatt nagy a veszélye annak, hogy egyes területeken teljesen megbénulhat az áram- és hőszolgáltatás. A kormány ezért azt ajánlja, mindenki szerezzen be meleg holmikat az előttünk álló hónapokra, s élelmiszerekből sem árt a készletezés, hangzanak a vészjósló figyelmeztetések.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
