Kirilo Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke egészségügyi problémákra hivatkozva bejelentette lemondását. Döntése sokakat meglepett, ám a kezdeti sokkon hamar túllendültek. Időközben az utódját is kijelölték, aki Andrij Pisnij, az Oscsadbank egykori vezetője.
Bujdosó Ivett
A háború első napjaitól kezdve a nemzeti bank intézkedései lehetővé tették a bankrendszer stabil működését, a devizapiaci pánik elkerülését, összegzett a leköszönő elnök, aki azóta már külföldre menekült, mert az állami korrupcióellenes ügynökség eljárást kezdeményezett ellene.
KISZó-kérdés: Akinek van megtakarítása, az a valutát választja
2021 tavaszán arról szóltak a hírek, hogy Sevcsenko hipertóniás krízisbe került az Elnöki Hivatalban tartott találkozó után. Ez a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások akkori kudarcaival, valamint az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsán belüli botrányokkal hozható összefüggésbe. Betegsége miatt a jegybankelnök gyakran utazott külföldi kezelésekre, így többször lemaradt az ülésekről.
Emlékezhetünk arra, hogy Kirilo Sevcsenko az IMF pénzügyi támogatásának ígéretével győzte meg kinevezéséről az ukrán elnököt. A Nemzetközi Valutaalap azonban a várakozások ellenére sem sietett a pénzkiosztással. Mi több, a vezetőváltás miatt elhúzódtak a pénzáramlásról szóló tárgyalások.
A Sevcsenko kinevezése után lezajlott botrányos elbocsátások sem segítették a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat.
Sevcsenko hivatalba lépése után a jegybank politikailag mégis független maradt, ahogy azt a törvény előírja. Amint arról több sajtóorgánum is beszámolt, mégsem az NBU irodájában, hanem a szomszédos Elnöki Hivatalban hozták meg a végső döntést Sevcsenko menesztéséről. Az elégedetlenség hátterében az NBU és a pénzügyminisztérium közötti konfrontáció állhat.
Közvetlenül a háború kirobbanása után az NBU mindent megtett a bankrendszer összeomlása és a valutapánik megelőzése érdekében, sőt a „nyomtatógép” bekapcsolásával engedményeket is tett a kormánynak. Ám idővel a pénzügyminisztérium étvágya nőtt, a nyomtatott hrivnya pedig, amely végül a devizapiacon kötött ki, a nemzetközi tartalékokat égette, veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást.
Az ukrán jegybank kissé elengedte a hrivnya-dollár árfolyamot
A nemzeti bank már májusban a piaci hitelfelvételre való átállást szorgalmazta – sikertelenül. A kormány nagyrészt figyelmen kívül hagyta ezeket a felhívásokat.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan nem befektetési eszköznek, hanem az országnak háborús körülmények között nyújtott pénzügyi segítség módjának nevezte az államkötvényeket.
A két fél ideológia szembeállításában az utolsó csepp a pohárban az lehetett, amikor az Ukrán Nemzeti Bank bejelentette, a kormánytól vásárolt államkötvényeket másodlagos piacon értékesítik.
Az NBU új vezetője az Oscsadbank korábbi elnöke, Andrij Pisnij lett. Nagyon nehéz idők várnak rá. A legnagyobb kihívást talán a pénzügyi stabilitás biztosítása jelenti majd számára.
Az ukrán jegybank kissé elengedte a hrivnya-dollár árfolyamot
A legfontosabb mégis az Ukrán Nemzeti Bank függetlenségének megőrzése, hiszen ennek elvesztése súlyos következményekkel járhat. Amennyiben a jegybank kizárólag a hrivnya nyomtatásának eszközévé válik, az évekre visszavetheti az ukrán fizetőeszközbe vetett bizalmat, hívják fel a figyelmet pénzügyi szakértők.
