Facebook-oldalunkon legutóbb arról kérdeztük követőinket, hogy tartanak-e a harmadik világháború kirobbanásától? A nem reprezentatív, reakciógombos felmérés eredménye szerint a válaszadók 77 százaléka fél attól, hogy megtörténik a legrosszabb, míg 23 százalék nem. Egyik olvasónk azt írta: „Ebben az eszement világban minden megtörténhet. A Jó Isten óvjon mindenkit egy világháborútól!” A szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy a nagyhatalmak atomháborút robbantanának ki, mert tudják, az a világ pusztulását jelentené.
Simon Rita
Oroszország figyelmeztette Ukrajnát, hogy a NATO-hoz való esetleges csatlakozása kirobbanthatja a harmadik világháborút. Ehhez képest Kijev, a négy ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása után, szeptember végén felújította kérelmét.
„Kijev jól tudja, hogy egy ilyen lépés garantáltan a harmadik világháborúhoz vezető eszkalációt jelentené” – fogalmazott Alekszandr Venediktov, az orosz Biztonsági Tanács helyettes titkára a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint. Venediktov akkor szólalt meg, amikor a NATO titkos nukleáris tervezési csoportja összeült, és a szövetség ezt követően hamarosan nukleáris hadgyakorlatot indít – bár Brüsszel szerint ez rutinszerű és már régen tervezték.
A felforrósodott retorika ellenére a NATO azt állítja, hogy nem tapasztalt változást Oroszország nukleáris magatartásában.
További bizonytalanságot okoz azonban az a tény, hogy diplomaták szerint Oroszország is hamarosan megtartja saját nukleáris gyakorlatát, valószínűleg a NATO-éval egy időben.
Közben a NATO-főtitkár kijelentette: ha Moszkva bármilyen atomfegyvert vet be Ukrajnában, annak súlyos következményei lesznek – bár a konkrét válaszcsapásról nem volt hajlandó beszélni.
Jens Stoltenberg leszögezte: szerinte „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.
Stoltenberg hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad.
Az első világháború kirobbanásával kapcsolatban Mihók Richárd történész emlékeztetett, az antant és a központi hatalmak több évtizedes gyarmati vetélkedése végül egy lokális konfliktusban robbant a felszínre, és egy négyéves háborút eredményezett.
– 1871-ben jött létre az egységes Német Birodalom. Mivel a független német államok csak ilyen későn egyesülnek Otto von Bismarck porosz miniszterelnök vezetésével nemzetállammá, így ők kimaradnak a gyarmatszerzésből – magyarázza az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási és Tudományos Intézet oktatója. – Francia, angol, portugál, holland és belga kézen voltak a legnagyobb gyarmatok, s mivel a németek ebből az osztozkodásból kimaradtak, a világ újraelosztását követelték.
– Most is a hatalmi ellentétek, a területszerzés miatt tört ki az orosz–ukrán háború?
– Amikor Putyint 2000 márciusában megválasztják elnöknek, kijelenti: a huszadik század legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió széthullása volt. Ő már ezzel előrevetítette politikai terveit, céljait, vagyis az orosz érdekszféra kiterjesztését.
Oroszország szerint 2022-ben jött el az ideje annak, hogy kikövetelje a saját helyét a nagyhatalmi politikában. Ehhez viszont szüksége van Ukrajnára is.
– Ön szerint feszítheti-e addig a húrt Oroszország, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút?
– Az első világháborúban a halottak száma milliókban volt mérhető, a második világháborúban már tízmilliók vesztették életüket, a harmadik világéges esetén milliárdokkal kellene számolni. Ez senkinek sem érdeke. 1949 óta – amióta a szovjetek is atomhatalommá váltak – a kölcsönös elrettentés elve érvényesül. A két szuperhatalom, Amerika és a Szovjetunió nem keveredett nyílt konfliktusba, mert az az atomfegyverek bevetését jelentené, amiből egyikük sem kerülne ki győztesen. Bár Joe Biden amerikai elnök szerint az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt akkora a nukleáris háború kockázata, mint most. Viszont mindenki tudja, hogy ennek totális pusztulás lenne a vége. Legszerényebb becslések szerint is legalább 20 évig tartana a nukleáris tél, ami a nukleáris fegyverek (atombomba, hidrogénbomba) nagy mennyiségben történő felrobbantása esetén állna be. Épp ezért nem valószínű, hogy kirobban a harmadik világháború. Jelenleg 7 hivatalos atomhatalom van (az USA, Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, India és Pakisztán), ami azt is jelenti, hogy ha Amerika vagy Oroszország bevetne egy halálos fegyvert, akkor érkezne rá válasz, és ez elpusztítaná a világot.
– De akkor miért fenyegetőznek ezzel?
– Tisztázzuk: kétfajta atomfegyver létezik, a stratégiai és a taktikai.
A stratégiai az, amit sosem fognak bevetni, mert az az ellenség totális elpusztítására való, és egyben a világ megsemmisítésére is. A taktikai atomfegyvereket viszont harctéri használatra tervezték, nagy tank- és csapatformációk ellen. A hatótávolsága nagyjából 500 kilométer. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amíg sima légibombákból több ezer kellene egy adott célpont megsemmisítéséhez, addig a taktikai atombombából egyetlenegy elég lenne ehhez. Egy taktikai nukleáris fegyver használata viszont még nem járna katasztrofális éghajlati következményekkel.
Tehát azt elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyet bevetnek az oroszok.
Szakértők szerint Putyin a Fekete-tengeren, nemzetközi vizeken fog fenyegetőzni ezzel. A kérdés viszont az, mi történik, ha kijátssza az utolsó kártyáját, de az ukránok fittyet sem hánynak rá, és a háború tovább folytatódik?
– Ezeket a fenyegetőzéseket és újabb támadásokat Putyin utolsó „kapálózásainak” tartják. Ön mit gondol erről?
– Igen, most már nem tud mit tenni, ezért megkezdte a civil infrastruktúra támadását. Hiszen akárhogy is nézzük, a frontvonal szép lassan húzódik visszafelé. Ukrajna vonul előre. A reintegrációs tárca szerint az ukránok már 600 településről kiűzték az oroszokat szeptemberben. Ezek közül 75 az ország déli részén, az oroszok által annektált Herszon megyében található. A szintén annektált Doneck megyében 43, Luhanszkban pedig hét települést szabadítottak fel. Ezt magyarázhatjuk azzal, hogy az oroszok taktikai visszavonulást alkalmaznak,
de valójában arról van szó, hogy az orosz katonák motiválatlanok, nem akarnak harcolni, mert nem értik, mit keresnek ott. Ott, ahol azt mondták nekik, felszabadítóként fogják őket várni.
– Nem lesz harmadik világháború, de hogyan lesz vége az orosz–ukrán harcoknak?
– Amíg mindkét fél elhiszi, hogy győzhet, addig nem lesz tárgyalás. És az ukránok miért ne hinnék el, hogy győzhetnek? Legfeljebb akkor lehet béketárgyalásokról szó, ha megmerevednek a frontvonalak. Az viszont fix, hogy ez egy hosszú távra befagyott konfliktus. Arra pedig nem lehet számítani, hogy a Nyugat egyszercsak abbahagyja Ukrajna támogatását. Mert Európában tudják, hogy Oroszország győzelme lavinát indítana el. Ugyanis ha bárki elismerné az oroszok területszerzését, akkor mi garantálná azt, hogy más ország nem indít hasonló háborút a szomszédjával szemben? Hiszen mindenkinek vannak ilyen-olyan elvarratlan szálai. Ez nem lenne normális, ezért nem szabad hagyni, hogy Ukrajna szuverenitását megtörjék.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
