A turulmadár helyén Munkácson felavatták az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigonyt, a trizubot. Talán nem véletlen, inkább sorsszerű, hogy búskomor, csepergő esőben avatták fel a város és a vidék történelmét jelképező turul helyén az ukrán nemzeti kiscímert, aminek még saját talapzat sem jutott, hanem az eredeti emlékmű elválaszthatatlan részét képező obeliszk tetejére került.
Az avatáson elhangzott, a mai esemény Munkács városa történetének aranylapjaira kerül, és magas politikai kultúráról tanúskodik mindaz, ami történik. Andrij Baloga polgármester avatóbeszédében az orosz–ukrán háborúról elmondott véleménye után azt fejtegette, hogy Kárpátalján tiszteletben tartják az itt élő nemzeti kisebbségek múltját és kultúráját, de ez a fajta tolerancia nem jelenti azt, hogy számukra mindent szabad. Miközben megköszönte Ukrajna szomszédjainak az országnak nyújtott segítséget, Magyarországot – amelyik több százezer ukrán menekültet fogadott és történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját hajtja végre az ukrán emberek megsegítése céljából – kihagyta a felsorolásból. A hála és köszönet szavai helyett inkább kritikával illette Magyarországot.
Az viszont akár jelzésértékűnek is tekinthető, hogy sem Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, sem pedig Viktor Mikita, a megye katonai kormányzója nem vett részt az eseményen. Az említett politikusok korábban elsietett döntésnek nevezték a turul eltávolítását, illetve elismerték, hogy az ügy nem tesz jót Kárpátalja nyugalmának.
Potápi: elítéljük a munkácsi vár magyar turulszobrának eltávolítását
Mint az ismert, megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit barbár módon, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyarságszervezetek nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselekményt, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a háború kellős közepén egy ilyen eset destabilizálhatja a soknemzetiségű Kárpátalja nyugalmát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig berendelte az ukrán nagykövetség ügyvivőjét.
Felmerül a kérdés, mi lesz a lefűrészelt turul sorsa? Miután barbár módon, sietve eltávolították az obeliszkről, az újságírók és a látogatók elől lezárták a vár azon területét, ahol a turul magasodott. Úgy tudjuk, a szakszerűtlen eltávolítás következtében az alkotás súlyosan megsérült. A három és fél méter magas ukrán címer avatóján a polgármester azt ígérte, hogy a későbbiekben a vármúzeumban helyezik el a megcsonkított turulos emlékművet, de előbb nyilván helyre kellene állítani…
Eredetileg 1896-ban, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján avatták fel a turult a hét millenniumi emlékmű egyikeként. Az első világháború után a csehszlovák hatóságok 1924-ben egyszer már eltakarították azt, majd a második világégést követően a vidékre bevonult szovjet csapatok 1945-ben beolvasztották és vörös csillagokat szabtak az egytonnás bronzalkotásból. Az emlékmű 2008-ban a helyi városvezetés jóváhagyásával, és Pákh Imre, Munkácsról elszármazott amerikai magyar üzletember és műgyűjtő finanszírozásával került vissza eredeti formájában Zrínyi Ilona egykori erődítményébe.
Kárpátalján már korábban is történtek támadások magyar történelmi és kulturális emlékhelyek ellen. A vereckei honfoglalási emlékjelet nemegyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. Több alkalommal jártak vandálok a szolyvai emlékparkban is…
Pákh Imre: A munkácsi turulszobor eltávolítása provokáció és uszítás
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
