Nyugati mintára vidékünkön egyre nagyobb teret hódít a kerékpáros közlekedés és kultúra, így a kerékpáros túrázás is. Olekszandr Koval idegenforgalmi szakembert kérdeztük a kárpátaljai lehetőségekről, trendekről és a kerékpáros infrastruktúra helyzetéről.
– Mi a magyarázata a kerékpáros turizmus ilyen mértékű térhódításának?
– Bárki számára elérhető, olcsó, nem függünk másoktól és testmozgásnak is jó.
– Kárpátalján mennyire népszerű a kerékpáros túrázás?
– Leginkább a nagyvárosokban élők között népszerű ez a fajta kikapcsolódás, a vidéken lakók, ahogy korábban, most is arra használják a biciklit, hogy eljussanak A-ból a B pontba.
Egyébként a kerékpáros túrázás népszerűsége évről évre nő vidékünkön.
Viszont nem beszélhetünk az ágazat szisztematikus és tudatos fejlesztéséről. Egyelőre tapasztalatgyűjtés folyik annak érdekében, hogyan is kellene kiépíteni Kárpátalján a kerékpárút-hálózatot. Ugyanis ilyenről nálunk csak beszélünk. Ugyanakkor van már kerékpárbarát szálloda és vendégház, ami a pozitívumok közé tartozik.
– A kerékpáros barangolás mely fajtái a legelterjedtebbek szűk pátriánkban?
– A Kárpátok révén a hegyi kerékpározás a legnépszerűbb. Az Ökörmezői és a Rahói járásban van kialakított pálya azok számára, akik extrémebb terepet keresnek, elsősorban a downhill és a freeride szerelmeseinek. Az utóbbi években egyre több országúti kerékpárost, köztük profi versenyzőket is látni Kárpátalja útjain. Előszeretettel járnak hozzánk edzőtáborozni egész Ukrajnából a komoly szintkülönbségekből fakadóan.
– Melyek a legnépszerűbb kerékpáros útvonalaink?
– Az ungvári túrakerékpárosok többsége vonattal eljut Szjankira, ahonnan különböző útvonalakon az Uzsoki-hágó, Perecseny, Csontos (Kosztrino), Patakófalu (Sztuzsica) vagy Bercsényifalva (Dubrinics) érintésével érkezik vissza a megyeszékhelyre.
De vannak, akik Kisbereznán átlépik az ukrán-szlovák határt, majd Kisszelmencnél térnek vissza. Vannak lokális túraútvonalak, például a Szinevéri és az Uzsoki Nemzeti Parkban is lehet kerékpározni. Lehetne ilyen útvonalakat létrehozni a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban is, például a természeti értékek és épített látnivalók érintésével, a helyi vendéglátóhelyeken való étkezéssel. De egyelőre arrafelé nem látják ebben a potenciált. Egy ilyen túraútvonalba az Ungvári járás is becsatlakozna.
– Milyen a kerékpáros infrastruktúra vidékünkön?
– Mondhatni, nincs is ilyen. Kizárólag a főutak és mellékutak szélén lehet kerékpárral közlekedni. Van két kerékpáros útikönyvünk, viszont kerékpáros térképet még senki nem készített.
Sajnos a helyi hatalom nem invesztál kerékpárutak létesítésébe, ugyanis nem lát benne hasznot.
Szintén a negatívumok közé sorolandó, hogy kizárólag Ungváron van kerékpárkölcsönző.
– Szerveznek-e Kárpátalján csoportos kerékpáros túrákat?
– Kárpátalján működnek klubok és egyesületek, melyek szerveznek különböző hosszúságú és nehézségű túrákat az ez iránt érdeklődők számára. Vannak programok, amelyeket aszfaltra és olyanok is, amelyeket földútra a hegyek közé, a természetbe szerveznek.
– Érkeznek-e hozzánk kerékpáros turisták?
– Nagyon kis számban. Lényegében az infrastruktúra hiánya miatt ez nem jellemző Kárpátalján. Akik viszont jönnek, azok nagyobb ukrajnai városokból érkeznek, nagyon ritkán idetéved egy-két lengyel, cseh és szlovák biciklis.
– Gyakran ön is kerékpárral fedezi fel vidékünket. Mit tanácsolna azoknak, akik most vágnak bele a drótszamaras túrázásba?
– Legfontosabb gondoskodni a biztonságról, a kerékpárt fel kell szerelni láthatósági eszközökkel.
Minden túra előtt érdemes ellenőrizni és felkészíteni a kerékpárt.
A ruhaválasztásnál láthatósági és kényelmi szempontokat kell előtérbe helyezni. Természtesen a bukósisak használata elengedhetetlen.
Szabó Sándor