Az oktatás körüli aggályok nem akarnak szűnni. Alig jelentették be a halasztásról szóló viszonylagos jó hírt, máris arcul csapott a valóság: szeptembertől néhány tantárgyat már ukránul kell oktatni a magyar iskolákban.
Megszokhattuk már, hogy az ukrajnai vezetőség egyet mond, mást csinál alapon működik. Alig tették hivatalossá, hogy a kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltaknak a bevezetéséig, máris rácáfoltak a látszólagos engedményre. Több ukrán hírportál is átvette Lilija Hrinevicsnek az egyik rádióbeszélgetésben elhangzott nyilatkozatát, amiben kijelentette: „Az, hogy meghosszabbítottuk az átmeneti időszakot, még nem jelenti azt, hogy ne kezdenénk lassacskán végrehajtani a törvényt. A következő tanévtől a nemzeti kisebbségek iskoláinak felsőbb osztályaiban bevezetjük a humán tantárgyak – Ukrajna története, földrajz, jogtudomány – ukrán nyelvű oktatását” – jegyezte meg a szakminiszter.
A hír futótűzként terjedt. A Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola igazgatójának ki sem kellett fejtenünk, mivel kapcsolatban keressük, azonnal véleményt formált a friss fejleményekről.
Sőtér Géza elmondta, eddig bizakodóak voltak, de most a százhatvannyolc diákot számláló iskolában teljesen megváltozott a hangulat.
– A következő tanévtől még magyar földrajz szakosom sem lesz, nemhogy olyasvalaki, aki az államnyelven taníthatná a tantárgyat. Nálunk olyan színvonalon, amilyenen kellene, szinte senki sem lenne képes erre. De különben is, a gyerekek sem értenek ukránul, akkor meg mi értelme lenne? Mindenki szenvedni fog, s végül a gyerek fogja meginni a levét. Egyik nyelven sem fogja tudni a tantárgyat. Ezt a magyar iskolákban, szerintem nem lehet megvalósítani, legalábbis nálunk biztosan nem. A tanárok el fognak menni, és ha esetleg a helyükre ukrán anyanyelvűek kerülnének, a szülők kivennék a gyermekeiket és átíratnák őket magyarországi iskolákba. Az egyedüli reményünk, hogy a magyar kormány rácsap az asztalra – tette hozzá a direktor.
Homoki Mátyás frissdiplomás történész. Az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnáziumban földrajzórái is vannak. A fiatalembernek nincsenek gondjai az államnyelvvel, mégis bevallja, a tantárgyra vonatkozó szakszavak hiányoznak a szókincséből. Annak ellenére is, hogy az ungvári egyetem magyar karán a történeti földrajz nevű tantárgyat ukránul tanulta.
Ha ősztől a földrajzot az államnyelven kell majd oktatnia, akkor a jóformán még ki sem hűlt oklevéllel a kezében máris „továbbképzésen” kell részt vennie.
– Úgy gondolom másfél hónap alatt sikerülne a megfelelő szintre emelnem a terminológiai tudásomat, de egyelőre nem állok készen arra, hogy ukránul tanítsam a tantárgyaimat – magyarázza az ungvári pályakezdő pedagógus. – Habár a tizedik osztálytól már eddig is félig-meddig az államnyelven tanultak, mert nincs magyar fordítású földrajzkönyv. Véleményem szerint még az ukrán szülők sem örülnének ennek a változásnak, mivel nekik az volt a céljuk a gyerekeik magyar iskolába íratásával, hogy a csemetéjük megtanulja a mi nyelvünket.
Takács Tamás nem lát realitást a dologban. A Técsői Hollósy Simon Középiskola történelemtanára bízik abban, hogy az érdekvédelmi szervezetek nem hagyják annyiban a dolgot, és még felülvizsgáltatják a határozatot.
– Azonban ha mégsem változtatnának rajta, felvetődik a kérdés: ki fogja ezt ellenőrizni? Be fogják kamerázni az osztályt vagy hangfelvételt készítenek? Az órán kívüli társalgási nyelvre vonatkozó szabályt sem értem, hogyan akarják betartatni. Ez mindenféleképpen sérti az emberi jogokat és diszkriminatív – szögezi le az oktató. – Nagyon bízom benne, hogy nem fog megvalósulni.
– Ha mégis megtörténne az, amitől félünk, annak milyen következményei lennének?
– Nincs gondom az államnyelvvel. Azt is el tudom képzelni, hogy kisebb-nagyobb felkészülés után ukránul is levezetek egy órát, de már csak elvből sem fogok. Viszont nyilván akad számos olyan pedagógus, akinek ez nem csak elvi kérdés. Azok, akiknek gondot okoz az államnyelv, ott fogják hagyni az iskolát. Úgy gondolom, a már így is nagy méreteket öltő tanárhiány ezután csak még inkább felerősödik. Ismét egy elvándorlási hullámnak lehetünk majd szemtanúi.
Simon Rita
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.