Vidékünk az ország egyetlen olyan régiója, ahol az idegenforgalomra, a turizmusra az év minden szakában építeni lehet. A Kárpátok ugyanis télen-nyáron vonzó, rengeteg élményt, érdekességet kínál. Ám tudnivaló, hogy idénytől függetlenül számolni kell az emberre leselkedő veszélyekkel.
A kárpátaljai hegyimentők mindig elmondják a vidékünkre érkező turistáknak, hogy a Kárpátok, szépsége mellett, veszélyeket is rejt. Sokszor azonban hiába a jó szándékú figyelmeztetés, a tanácsadás. Mindig akadnak olyan vakmerő és könnyelmű egyének, akik úgy gondolják, felette állnak a természeti erőknek és velük nem történhet baj. A múlt évben 228 alkalommal kellett bajba jutott, eltévedt turistákat és gombázókat keresniük. 245-en nekik köszönhetik az életüket.
– A leggyakoribb probléma az, hogy az emberek sokszor alábecsülik a természet erejét, illetve irreálisan mérik fel saját képességeiket – mondja Viktor Opalenik, a megyei hegyimentő szolgálat helyettes vezetője. – Télen is rengetegen keresik fel vidékünket, hogy meghódítsák az ország legmagasabb hegycsúcsait. Ez nyáron sem mindig veszélytelen vállalkozás, télen viszont felér egy öngyilkossági kísérlettel. A síszezon egyes helyeken, mint például a Drahobraton, akár május közepéig is élvezhető.
A parancsnok szerint a jó erőnlét önmagában nem sokat ér. A Borzsa-havas meredek gerincére vagy a Hoverla térségében lévő csúcsokra indulóknak számolniuk kell a rájuk leselkedő veszélyekkel. Odafent egyik percről a másikra változik az időjárás. A szikrázó napsütés pillanatok alatt átcsaphat hóviharba, vagy átláthatatlan sűrű köd ereszkedhet a tájra. A váratlan fordulat sokaknál pánikot vált ki. Viktor Opalenik szerint ez a legrosszabb.
– Sokkal nagyobb az esély a megmenekülésre, ha a bajba jutott megőrzi hidegvérét – folytatja. – Nem szabad vaktában ide-oda rohangálni. Azzal ugyanis nemcsak magukat sodorják még nagyobb veszélybe, hanem a mentők munkáját is megnehezítik.
Az idén eddig nem történt tragédia, tudta meg a KISZó Viktor Opaleniktől, de a tél még nem múlt el. Jelenleg fokozott a lavinaveszély, amire minden hozzánk látogató turistát figyelmeztetnek.
Felelőtlen emberek azonban sajnos mindig akadnak. Szinte minden esztendőben követelnek áldozatokat a hegyek. A hegyimentő szolgálat vezetője a legtöbb esetnél ott volt. Azokat nem lehet elfelejteni, mondja. Egyik ilyen, amikor három negyvenes éveiben járó turista vezető nélkül vágott neki a 2022 méteres Pietrosz havas gerincének. Ez a vidék a legveszélyesebbek egyike. Ráadásul a szállóban figyelmeztették is a turistákat, hogy lavinaveszély miatt senki ne túrázzon.
– Kedvező körülmények között egy órán belül a helyszínen vagyunk, de olykor napokig is eltart a bajba jutottak keresése. Mínusz húszfokos hidegben az idő valóban fontos tényező, mert minél tovább tart a kutatás, annál kevesebb a remény, hogy élve találjuk meg az illetőt. A múlt esztendőben négy tragikus esetünk volt. Az egyik pórul járt egy asszony volt, aki gombázni indult. Három nap múlva találtunk rá, de már nem élt – meséli beszélgetőtársam.
Az idei első komoly bevetésük a Pietrosz gerincén volt, ahol két kijevi túrázott. Egyikük, egy 29 éves nő elvétette az útvonalat és egy hatalmas szakadékba sodródott. A csaknem függőleges lejtőn mintegy háromszáz métert „szánkózott”. Az esés következtében eltört mindkét lába, de más súlyos sérüléseket is szenvedett. Szerencsére a hölgy barátja értesítette a szolgálatot. A segítség megérkezéséig pedig igyekezett a lehetőségeihez mérten ellátni a sérültet. A térségben hóvihar tombolt, így a két mentőegység csak nehezen tudta megközelíteni a helyszínt. Már sötét este volt, amikor odaértek. A lavinaveszély és az időjárás miatt csak másnap indulhattak vissza. A mintegy hét kilométernyi utat viszontagságos körülmények között tették meg. Ám hála a külföldi kollégáktól ajándékba kapott szállítóeszköznek és a többi korszerű életmentő felszerelésnek, biztonságban eljutottak a terepjárókig és kórházba vitték a turistát.
A szabály szerint, közli a helyettes parancsnok, legalább három főből kell állnia a mentőegységnek, de nemritkán tíz-tizenöt fős csapatok keresik a bajba jutottakat.
A mínusz húsz fokban fontos a gyorsaság, mert a sérült vagy eltévedt személy legfeljebb két napig bírja.
Télen egyforma a nemek aránya, tavasszal és nyáron viszont leginkább a nők szorulnak segítségre.
A kárpátaljai hegyimentők jelenleg 66-an vannak. Átlagéletkoruk 30-40 év. Egy ápolónőt kivéve valamennyien férfiak. Ez a munka nem vonzó a fiatalok számára, állítja Viktor Opalenik. Sok lemondással jár, gyakran napokig távol vannak a családtól. Az anyagi elismerés sem kiemelkedő. Meg aztán komoly egészségi, erőnléti és morális követelményeknek kell eleget tennie az ide jelentkezőnek. A szakmai képzés viszont munka közben, élesben történik.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
