Miért kell haragudni a szomszédokra?

Ukrajna az EU-ba és a NATO-ba is be szeretne kerülni. Az integráció szándéka miatt négy éve hatalomváltásra is sor került. Az ország regnáló vezetői viszont mintha a közeledés ellen munkálkodnának, sorra magukra haragítják a szomszédjaikat. Kinek jó az ilyen békétlenség? – kérdeztük Mihajlo Selemba politológustól.

– Ártanak-e az integrációs törekvésnek a konfliktusok?

– Bonyolult dolgok ezek. Országunk vezetői továbbra is az uniós tagságot tartják fő célnak. Az EU Ukrajnához fűződő viszonyában sem látok változást. Vagyis ha javulás nem is, de romlás sem tapasztalható e téren. Brüsszel még mindig igyekszik támogatni a törekvéseinket. Igaz, bőven vannak kifogások is, például az akadozó reformok miatt. Ami pedig a szomszédokkal szembeni haragot illeti, azoknak egyrészt történelmi gyökerei, másrészt politikai okai vannak. Ne felejtsük el azt sem, hogy szomszédaink nemcsak velünk vitatkoznak, uniós tagállamként Magyarország és Lengyelország Brüsszellel is sokat torzsalkodik. Tehát én semmi rendkívülit nem látok abban, hogy Ukrajna külkapcsolataiban is problémák mutatkoznak. Azt is érzékelhetjük, hogy itt helyi szinten változatlanul jó a viszony, a problémák Kijevben gyökereznek.

– Az embernek olyan érzése van, hogy valakiknek direkt jó, ha összeveszünk másokkal.

– Szerintem a konfliktusok senkinek nem tesznek jót. Lengyelország túl van a választásokon, ott radikális erők kerültek hatalomra, amelyek elkezdték feszegetni a történelmi múltat, előhozakodtak a sérelmeikkel. Ez egyrészt érthető, mert sok a tisztázatlan kérdés. Talán ha sikerülne valamilyen kompromisszumos megoldást találni, betemethetnék a lövészárkokat. Magyarország a választási kampány lázában ég. Meglátásom szerint ez is rányomja bélyegét a két ország viszonyára. Jövőre nálunk lesznek választások. Ha ezek lezajlanak, bizonyára tisztulni fog az összkép, és javulnak a kapcsolatok.

– Az ukrán–magyar viszony sarkköve az oktatási törvény vitatott hetedik pontja.

– A magyarok aggodalma érthető. Én azonban úgy látom, ukrán részről nincs kompromisszumkészség. Nem hiszem, hogy a kormány hajlandó lenne változtatni az elfogadott jogszabályon. Legfeljebb kisebb módosításokról lehet szó. Én a törvénypont végrehajtásának nehézségeit látva kételkedem. Mert vajon honnan lesznek megfelelő nyelvtudással rendelkező szaktanárok, akikből már most is hiány van? Ahhoz, hogy eredményes legyen az elképzelés, a magyaroknak tökéletesíteni kellene az ukrán nyelvtudásukat, az ukrán szaktanároknak pedig valamilyen szinten elsajátítani a magyart.

Balogh Csaba

Forrás:
KISZó

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!

Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó