Az ukrán Olekszandr Abramenko nyerte a férfi síakrobaták (freestyle) ugrás számát a pjongcsangi téli olimpián. Igazán felértékeli ezt az eredményt, hogy Abramenko az ország harmadik aranyérmét szerezte a téli olimpiák történetében. Ukrajna 1994-ben Lillehammerben megrendezett játékokon szerepelt először független országként. Sportolóik a havas-jeges játékokon eddig összesen három arany-, egy ezüst- és négy bronzérmet szereztek. Kárpátaljai versenyző eddig még nem állt olimpiai dobogóra, ám a mostanit tekinthetjük egy fél kárpátaljai aranyéremnek, ugyanis az ukrán csapat szövetségi kapitánya az az Enver Ablajev, aki évekig vidékünk színeiben versenyzett.
Ukrajna Szocsiban 20 év után nyert olimpiai aranyérmet téli olimpián. Az ukránok a 4-szer 6 kilométeres női biatlonváltóban győztek. Korábban az egyetlen ukrán aranyérmes Okszana Bajul műkorcsolyázó volt 1994-ben, Lillehammerben. Bajulhoz négy éve Vita Szemerenko, Julia Dzsima, Valja Szemerenko és Olena Pidrusna csatlakozott, most ennek az elit társaságnak lett a tagja Olekszandr Abramenko.
A 29 éves versenyző már 2006-ban Torinóban is ott volt a mezőnyben, akkor a 27. lett, négy évvel később Vancouverben három helyet tudott előrelépni, 2014-ben Szocsiban pedig már a hatodik volt. Fejlődése ezt követően is töretlen maradt, ugyanis a 2015/16-os idényben megnyerte a Világkupát, ugyanakkor a 2017-es évet számos sérülés miatt szinte teljes egészében kihagyta, s csak az ötkarikás kvalifikáció kezdetén tért vissza. Abramenko mögött mindössze 0,46 pontos hátránnyal a kínai Csia Cung-jang végzett a második helyen, míg a harmadik az orosz Ilja Burov lett.
Enver Ablajev 1979-ben Üzbegisztánban született. Hétévesen kezdett el gimnasztikázni, másfél évre rá az akkoriban teljesen új sportágnak számító síakrobatikára tért át. Ami a kárpátaljai szállat illeti ebben, Ablajev 16 éves volt, amikor szüleivel Beregszászba költözött és felvette az ukrán állampolgárságot. A Munkácsi Kalász sportegyesület színeiben versenyzett. 1995-ben indult első alkalommal felnőtt Világkupa-versenyen, 1998-ban lett az ukrán válogatott tagja. 2000-ben második helyen végzett az Európa Kupasorozat svájci versenyén, 2001-ben összetettben a negyedik helyen zárt. 2003-ban a világbajnokságon alig csúszott le a dobogórol, 2005-ben a világkupa olaszországi etapján aranyérmet szerzett. Három olimpián, 2002-ben Salt Lake City-ben, 2006-ban Torinóban és 2010-ben Vancouverben állt rajthoz, legjobb eredménye egy 11 helyezés volt Torinóban. A 2010/2011-es szezonban egy sérülés derékba törte karrierjét. A következő idényben megpróbált visszatérni, ám miután nem sikerült kvótát szereznie a 2014-es szocsi téli olimpiára, 2012-ben abbahagyta a versenyzést. Nem távolodott el a sporttól, végül az ukrán válogatott vezetőedzőjeként részt vehetett az oroszországi játékokon. Szövetségi kapitányként egy éve irányítja az ukrán síakrobata válogatottat. Ablajev a szintén kárpátaljai Sztaniszlav Kravcsukkal egyetemben a sportág honi úttörői és meghonosítói közé tartozik. Ezek tükrében Abramenko érmét simán tekinthetjük egy fél kárpátaljai aranynak.
Az ukrán sajtó és Facebook-közösség természetesen nem ment el szó nélkül amellett, hogy a dobogó harmadik fokán a semleges színekben versenyző orosz sportoló állhatott fel. Ráadásul Abramenko a díjkiosztó végén átöleli sporttársát, gyakorlatilag beterítve az ukrán zászlóval Ilja Burovot. Azt sem voltak restek megjegyezni, hogy Abramenkónak orosz barátnője van, Alekszandra Orlova egyébként szintén freestyle-os és 8. lett a nők mezőnyében. Azt is kiderítették, hogy az ukrán sportolót néhány éve megpróbálták átcsábítani Oroszországba, ám ő nemet mondott.
Szabó Sándor
